Inkább látványos, mint veszélyes a házikertekben a szivarsodró eszelény kártétele. Főleg szőlőn és körtén találkozhatunk a szivarszerűen összesodort levélcsomókkal. A talajban telelő bogár tavasszal rajzik ki és párosodás után a nőstények az összegöngyölt levelek belsejébe helyezik el a tojásaikat. A fészek biztonságában kifejlődő lárva egy idő után kirágja magát és a talajra pottyan. A felszín alatt bábozódik, egy nemzedékes, jövő tavasszal találkozunk velük újra. Tegnap szőlőn csíptem el a bogarat és a körtén találtam a tavalyi „szivart”.

Nagyon kis egyedszámmal, de azért már 2-3 hete rajzanak az almamolyok. Nem kell elsietni a védekezést. Egyrészt, mert kezdetben csak a hímek repülnek, másrészt, mert ezen a hűvös tavaszon még nem kapták meg a tojások azt a hőmennyiséget, ami a lárvák kifejlődéséhez kellene. Ma fotóztam a jellegzetes szárnyvégi folttal, az ún. tükörfolttal beazonosítható almamoly „fiúkat”. Ők innen már nem repülnek tovább…

Nem kell elsietni a védekezést, az almamolyok még nem kapták meg a lárvák kifejlődéséhez szükséges hőmérsékletet.

Aki egy kicsit el szeretne mélyedni a feromoncsapdák használatában, annak érdemes követni dr. Hári Katalin kolléganőm heti leveleit. Ő az ún. hőösszegszámítással egész pontosan meg tudja adni a hernyók kikelésének az időpontját abban a kertben, ahol a csapdái függnek. Tehát jó időzítéssel, a lárvák megjelenésekor, még a berágásuk előtt permetezhetünk valamelyik rovarölő szerrel. Az almánál talán már a jövő hétre összejön ez a hőösszeg. Kati „jelentéseit” és az eddigi webkamerás munkáját, egy diaképes előadását és a webkamera fotóját megtalálják itt.

Megnőtt a biológiai készítmények száma az almamolyok elleni rovarölők között. Ilyenek pl.: a Dipel DF, a Madex és a Madex Pro, Neemazal T/S és a Lepinox Plus. Felhasználásuk néha nehézkesebb, de általában 0 nap é.v.i.-vel rendelkeznek és környezetbarát szerek. Engedélyezett még a Coragen 20 SC, a Laser Duplo (a korábbi Spin Tor), stb. Jó hír, hogy ismét kapható a Mavrik néven megismert rovarölő, most Klartan 24 EW néven fut. Nagy előnye, hogy a méheket kíméli.

A hűvös és esős tavasz a kertészeket is próbára teszi.

A felsoroltak közül kerülnek ki a szilvában, kajsziban és az őszibarackban a molyokra engedélyezett rovarölő szerek is. Sokan választják majd a felszívódó Mospilant, melyhez csak erős fertőzésnél keverjenek egy kontakt piretroidot is a felületen tartózkodó kis hernyók és a repülő molylepkék miatt (pl. Decis, Cyperkill 25 EC, Karate Zeon 5 CS, Kaiso Garden). Az almatermésűeknél a gombákra is gondoljanak!

„Hányszor kell permetezni, hogy ne legyen kukacos a gyümölcsöm?”– kapom a kérdést gyakran. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. A szélsőséges időjárás és több molyfaj elhúzódó rajzása miatt már nem lehet naptárhoz kötni a permetezéseket.

Máshogyan kell megtervezni egy fogékony vagy korán érő fajta és egy elhanyagolt szomszédsággal rendelkező kert védelmét. Sűrűbben kell védekezni ha „tökéletes” csak 1-2 %-ban rágott termést szeretne a kertész és akkor is, ha csak kontakt szereket használ. A válaszadásban segítenek az előrejelző eszközök, a növényorvosok előrejelzései, de végül csak a gazda tudja meghozni a döntést.

Zsigó György,
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara