Mint beszámoltunk róla, a Bárdos és Fia Pincészet 2018-as Pinot Noir-Cabernet Sauvignon Roséja; a Béres Szőlőbirtok és Pincészet 2016-os 6 puttonyos Béres Tokaji Aszúja; a Koch Csaba Vin Art Pincészet 2012-es Villányi Csanád Cuvée-je; valamint a badacsonyi NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 2016-os Szürkebarátja kapta a XVIII. Országos Syngenta Borverseny SynVino-díjait. Ezenkívül 116 „pályamű” arany, 302 ezüst, 118 pedig bronz elismerésben részesült. A szakmai előadások meghallgatása és a díjátadó után három SynVino-díjassal beszélgettünk (a negyedik győztes nem tudott jelen lenni az ünnepségen).

bor

A győztes borok – fotó: Syngenta

Mit tett és mit tesz a Syngenta a szőlészetért és a borászatért?

Az ország egyik legrangosabb borversenyét hoztuk létre az elmúlt 18 év alatt – köszöntötte az ország szinte valamennyi borvidékéről összesereglett szőlész-borászokat Vajda Beáta, a Syngenta Kft. marketingvezetője a siófoki ünnepélyes díjátadón. Mi sem mutatja jobban a „nagykorúvá érett” verseny fejlődését, mint hogy az elsőre még csak 100, a mostanira pedig már 559 nevezés érkezett, és az ország 21 borvidéke képviseltette magát. A „pályaművek” minősége pedig hűen tükrözi, hová nőtte ki magát a magyar szőlészet-borászat az eltelt időszakban. Ezt a világ számos versenyén kiválóan szereplő hazai borok is visszaigazolják – tette hozzá.

A marketingvezető a Syngenta 18 évéről szólva kiemelte: kutató-fejlesztő cégként számos termékkel járultak hozzá a sikerhez, név szerint említve a Pergado családot, a Dynalit vagy a Switch-et. A következő 18 évben sem áll meg az innováció – hangsúlyozta, és bejelentette: egy új hatóanyagukat már idén lesz mód kipróbálni, és egy-két éven belül a termelőkhöz is kerülhet.

Kitért arra is, hogy az Európai Unióban jelenleg 500 regisztrált növényvédőszer-hatóanyag van forgalomban, és ebből 400 felülvizsgálatra kerül a következő öt évben. Ez azt jelenti, hogy akár korlátozással is kell számolni a használatukban, vagy negatív elbírálás esetén nem lehet majd alkalmazni ezeket.

Ez az a terület, ahol a Syngenta különösen számít a gazdálkodókra, hogy együtt dolgozva megtalálják a lehetséges megoldásokat, csökkentsék a környezeti terhelés kockázatát és a rezisztencia kialakulásának veszélyét. A Syngenta nagyon sok fórumon, civil szervezetekkel együttműködve dolgozik azon, hogy megmutassa, mit jelentenek a növényvédő szerek ma a társadalomnak.

bor

A szerkivonások kihívást jelntenek a szőlészeknek és borászoknak – fotó: Syngenta

Molnár Ákos, a Magyar Szaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke arról tartott előadást, hogy ők mit tudnak hozzáadni a szőlészek-borászok sikeres munkájához. Kitért a klímaváltozásra is: egy tanulmányból idézett, mely szerint két évtized alatt a szőlőterületek 20 százaléka el fog tűnni Európában. „Ennek egyébként mi, magyarok nem leszünk az abszolút vesztesei, mert főleg a déli régiókat érinti. Lehet azt is mondani, hogy ez még lehetőséget is jelenthet számunkra” – fogalmazott.

Alan Cochran, a Syngenta Kft. alkalmazástechnikai specialistája azt mutatta be, hogy egy hatóanyag felfedezése mellett mennyire jelentős a készítmény formulázása is, hiszen a felhasználók csak akkor tudják kiaknázni egy készítmény potenciálját, ha az megfelelően kijuttatható/felhasználható.

Most jöjjenek a SynVino-díjas borokat megalkotó pincészetek!

NAIK SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, BADACSONYTOMAJ – Szürkebarát, 2016

A kutatóintézet piacra is borászkodik

A szőlészeti és borászati kutatóintézet tevékenységének fő „csapásiránya” természetesen a tudományos kutatás, de „melléktermékként” bor is születik – kezdte a bemutatást Szőke Barna tudományos munkatárs, a borászat vezetője. A borokat pedig igyekeznek a fogyasztók poharába tölteni. „Egy szó mint száz, piacra is termelünk. Ha meg piacra termelünk, akkor egy-egy versenyen is megméretjük a produktumot. A csapatommal végezzük a szőlőfeldolgozást, az érlelést, a palackozást és a piaci értékesítést. Természetesen a kutatómunkában is maximálisan részt veszünk.”

Gazdaságuk 20 hektáros, az innen származó szőlőkből készítik azokat a borokat is, amelyekkel a kutatás történik. Pincéjük nagyjából 800 hektoliter tárolókapacitású, „ezt igyekszünk megtölteni”.

Szőke Barna

Szőke Barna: a borkészítésben is kell a gépek mellé az ember. Sőt, a bort meg is kell kóstolni valakinek! – fotó: Agroinform.hu

Hogy mennyi bor megy kutatásra, és mennyi fogyasztásra, erre azért nehéz válaszolni – mondja –, mert a „kísérleti tételek” sem vesznek kárba. „Azokkal számtalan érzékszervi és laborvizsgálatokat végzünk, leszűrjük a konzekvenciákat, dokumentáljuk és publikáljuk az eredményeket. Az így született borokból pedig remek házasításokat lehet készíteni.”

Főleg a klasszikus badacsonyi fajtákkal foglalkoznak, mint a Kéknyelű, az Olaszrizling, a Szürkebarát. Ezek mellett a kutatóintézet által nemesített fajták is megtalálhatók a termékpalettán: a Zeus, a Vulcanus, a Rózsakő, „és a borász nagy kedvence”, az illatos Zefír. Továbbá a világfajták is: a Pinot noir, a Cabernet franc és a Cabernet sauvignon. 
Eddigi évjárataikat sikerrel vitték piacra, de azért „az értékesítésben még erősödnünk kell”.

Boraikat a Badacsony környéki vendéglátóhelyeken és a kutatóintézet szaküzletében lehet megkóstolni, illetve megvásárolni.

A szakmai munkákban 22-23-an vesznek részt. A szőlőtermesztéshez külső munkaerőt is toboroznak. Az ezzel megbízott vállalkozó mindig annyi embert hoz az egyes feladatokra, amennyire éppen szükség van. Általában ez 10-15 főt jelent. Az országos munkaerőhiányt – főleg a fizikai munkakörökben – a kutatóintézet is megérzi, „ezt már rövidtávon is orvosolni kell”.

díj

Az idei díjazottak – fotó: Syngenta

A gépesítés jelenthet valamiféle segítséget, de ez sosem lesz 100 százalékos megoldás. Például a válogatott szüret bizony mindig kézi munkával történik, noha vannak már olyan profi válogatógépek, amelyek bizonyos szintig el tudják végezni a feladatot. A metszés is olyan folyamat, amelyhez – bár nagyon jól lehet gépesíteni – „rettentően fontos” a kézi munkaerő. A szőlőültetvényben a traktort is vezetnie kell valakinek, mint ahogy a borkészítésben is kell az ember a gépek mellé. „Sőt, a bort meg is kell kóstolni valakinek!” – jegyezte meg Szőke Barna tudományos munkatárs, a borászat vezetője.

BÉRES SZŐLŐBIRTOK ÉS PINCÉSZET, ERDŐBÉNYE – 6 puttonyos Béres Tokaji Aszú, 2016

Cél, hogy a Béres névről először a boraik jussanak az emberek eszébe

Erdőbényén, „a tokaji borvidék szívében” 45 hektáron gazdálkodnak – mondta el Jarecsni János főborász. A birtokot 2002-ben alapította a Béres család. A gyógyszergyártásból érkeztek, egyik legismertebb termékük a Béres csepp.  A tokaji táj szépsége és a magyar borok szeretete inspirálta őket, ráadásul a nem túl messzi Kisvárdáról származik a család. A főborász „nagy vágya” egyszer eljutni oda, hogyha valaki meghallja a Béres nevet, a bor jusson először az eszébe. Ő maga 2012-től dolgozik a Béres pincészetben, azóta irányítja a borászat tevékenységét. Két éve birtokvezetőként is működik.

borász

Jarecsni János: nemcsak a borvidék, de a világ egyik legdrágább technológiájával dolgozunk Tokajban – fotó: Agroinform.hu

A borvidék fő fajtáit, a Furmintot, a Hárslevelűt és a Sárga muskotályt termesztik. Ezek mellett a Zétát és a Kövérszőlőt, mert különleges házasítási alapok. Nagyon fontos számukra a minőség, épp ezért arra törekszenek, hogy csak saját szőlőből készítsék a boraikat. „Így a tőkétől a pohárig nyomon követhetők.”

Évente 150-200 ezer palackbort állítanak elő. Ezek 70 százaléka külföldi piacokon talál gazdára: az Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Lengyelországban, Ausztriában, Olaszországban és Kínában. Főleg a prémiumszegmensekben – hotelekben, szakboltokban – igyekeznek jelen lenni, ahol a kisebb tételek is jól érvényesülhetnek. Az olyan nagy felvevőpiacok esetében, mint Kína, az édes Tokaji szamorodni a legnépszerűbb, ezt nagy mennyiségben is értékesíteni tudják.

"Az elindulásban a legnehezebb egy borászat számára, hogy megismertesse magát a piacon. Ebben talán egy kicsit előnyösebb helyzetben voltunk, hiszen a Béres név adta magát. De megjelenni, és folyamatosan ott lenni ezeken a piacokon csak minőségi termékekkel lehetséges, és ez folyamatos odaadó munkát követel.” – mondta el Jarecsni János.

bor

"Az elindulásban a legnehezebb egy borászat számára, hogy megismertesse magát a piacon." – fotó: Syngenta

A birtokon jelenleg 25-30 fő áll rendelkezésükre. A borászatban teljes egészében állandó munkatársakkal dolgoznak, a szőlészetben az idénymunkák esetében „van egy kicsit nagyobb mozgás”. Szüretkor akár 40 emberre is szükségük lehet.

„A kollégák többsége már a kezdetek óta velünk van, értékelik az emberközpontú munkahelyet.”
Amit lehetett, azt gépesítettek, ám Tokajban más borvidékhez képest a kézi munka még mindig igen jelentősen jelen van a szőlőművelésben. Nagyon-nagyon sok kézi munkát igényel. Gyakorlatilag nemcsak a borvidék, de a világ egyik legdrágább technológiájával dolgozunk mi Tokajban. A jövőben itt is elkerülhetetlen lesz a gépek térhódítása – ennek jeleit már tapasztalják –, hiszen a tokaji borvidéken is cél a minél gazdaságosabb szőlőművelés" – tette hozzá Jarecsni János főborász, birtokvezető. 

KOCH CSABA VIN ART PINCÉSZET, NAGYHARSÁNY – Villányi Csanád Cuvée, 2012

Csak meg kell őrizni a borban, ami a szőlőből jön!

„A család tíz generáció óta foglalkozik szőlőtermesztéssel, a nagyapámtól kaptam az első birtokot” – meséli Koch Csaba, a Koch Borászat Kft. tulajdonosa, szőlész-borász szakmérnöke. Úgy néz ki, hogy a tradíció tovább folytatódik, hiszen 22 éves kisebbik lánya már biztosan borász lesz. A díjátadó napján épp Chilében szüretelt.

borászat

Koch Csaba: a borkészítés alapja a nagyon jó minőségű szőlő és a szaktudás – fotó: Agroinform.hu

Villányban 10, a Hajós-bajai borvidéken pedig körülbelül 150 hektáron gazdálkodnak. Ez a szám „mozog”, mert folyamatosan újulnak meg az ültetvényeik: kivágnak és újratelepítenek. Nagyharsányban 2007 óta készít borokat. Többedmagával megvett és felújított egy több mint 100 éve épült pincét. Itt csak Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot és Syrah fajtákkal foglalkoznak.

Bács-Kiskunban már jóval szélesebb a paletta: Cserszegi fűszeres, Rajnai rizling, Ottonel muskotály, továbbá olyan új innovatív fajták, amelyek rezisztensek és magas minőséget adnak, így 30 hektáron már teljesen vegyszermentesen termesztenek. Természetesen vannak vörösborszőlőik is: Kékfrankos, Kadarka, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, „és Szekszárdon egy kevés Merlot” is.

A saját szőlő mellé még vásárolnak is, időnként jelentős mennyiségben, főként az alföldi időjárási viszontagságok miatt. „Például egy éve március 1-je reggelén –23 C°-ot mértünk.” Általában 100 hektárnyi termést vásárolnak fel, így összesen 200-250 hektárról dolgoznak fel szőlőt.

„A 20 ezer mázsa szőlőből nagyjából tizenötezer hektoliter bor kerülhetne ki, de nagyon keresett a 43 hektáron termesztett Cserszegi fűszeres frissen préselt, tisztított, hűtött mustja, ebből is jelentős mennyiséget értékesítünk. Ezenkívül 800 000 palack minősített bort állítunk elő."

„A borkészítés alapja a nagyon jó minőségű szőlő és a szaktudás. Persze kis szerencsével nagyapáink módszerével is lehet tisztességes, szép borokat készíteni.

Ám ha igazán makulátlan, tiszta ízvilágú borokat akarunk, ahhoz már kell a modern szaktudás és technológia. Semmi egyéb.

Nagyon sokan azt gondolják, hogyha valaki készít egy tisztességes rozét, akkor biztosan valamit beletett, ez badarság. Ez pont a hozzá nem értésről tesz tanúbizonyságot. Hiszen nem bele kell tenni valamit, hanem meg kell őriznünk azt, ami a szőlőből jön!

A gyümölcsös, könnyű fehér- és rozéboroknál a legfontosabb az oxigén és a káros mikrobák kizárása, mind a kettőhöz elengedhetetlen a higiénia és a technológia" – tette hozzá.

Árbevételük több mint 10 százaléka exportból származik. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy most már három éve szállítok japán éttermekbe, továbbá Franciaországba, Brazíliába, az Egyesült Államokba, Kínába, Angliába, Németországba, a skandináv államokba és a környező országokba. Mind-mind komoly, igényes piac” – mondta el Koch Csaba, a Koch Borászat Kft. tulajdonosa, szőlész-borász szakmérnöke.