Egy átlagos embernek csupa pozitív dolog jut eszébe a kajszibarackról, hiszen ízletes gyümölcse nemcsak frissen fogyasztva, hanem lekvár és pálinka formájában is különlegesen finom. A szerencsésebbek talán teljes pompájában virágzó kajszibarackfát, sőt talán -ültetvényt is láttak már, ami felér egy igazi csodával.
De mi jut eszébe a kajsziról egy termesztőnek? Spoilernek csak annyit, hogy nem csupán ilyen örömteli dolgok. Hol is kezdjük...? Jó kertész módjára haladjunk a tavaszi virágzástól az őszi lombhullásig kis lépésekben, összefoglalva:
Mi minden történik egy kajszibarack-ültetvényben a vegetációs időszak során?
Termesztőként minden évben lélegzet-visszafojtva várom a virágzást, hiszen ez a gyümölcsösben (nem csak a kajsziban) a legkáprázatosabb része az évnek. Lenyűgöző dolog, mikor napról napra egyre több illatos virág nyílik a fákon, majd a virágszirmok hóesésszerűen hullnak a talajra. A méhek zsongnak a fák körül, és minden jel arra utal, hogy ez most egy jó év lesz. Kivéve persze, amikor mégsem így történik...
Amikor a tavasz megkíméli a termesztőket és kései fagyok nélkül jön el, lehet gyönyörködni a virágzó fákban
Egyre gyakrabban nincs szerencsénk ezt a csodát megtapasztalni, hiszen a késő tavaszi fagyok egyre többször csúfítják el a virágokat, amik aztán bebarnulnak és elszáradva esnek le a fák ágairól. Sőt, az is előfordul, hogy a piros bimbók fagynak meg, és a virágzás befejeződik, mielőtt elkezdődhetett volna. Így történt ez nálunk 2021 tavaszán is.
Ha ez nem lenne elég, az az évi termésnek is búcsút inthetünk. Ezután már csak azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy idén legalább kevesebb munka lesz a gyümölcsösben, illetve fiatal ültetvény esetében gondolhatjuk, hogy termés híján majd erősödnek a fák... vagy mégsem?!
Elfagyott, barnuló virágok
Mielőtt rátérnénk a folytatásra, íme, egy kis összefoglaló:
Mi mindent lehet tenni a tavaszi fagykár elkerülése végett?
Passzív fagy elleni védekezés az, amikor a fagyos éjszakákon nem történik beavatkozás, hanem már előre olyan termőterületet választunk, ami nem fagyzugos, illetve úgy választjuk meg a fajtákat vagy az alanyt, hogy jó legyen a fagytűrőképessége. Ide tartozik az olyan készítményekkel történő permetezés is, amelyek erősítik a növény természetes ellenálló-képességét az alacsony hőmérsékletekkel szemben.
Az úgynevezett aktív fagy elleni védekezési módszerek közé tartozik a füstölés, a paraffingyertyák égetése, a légkeverés (frostbuster) és a fagyvédelmi öntözés.
A füstölés talán a legismertebb, de egyben a legkorszerűtlenebb módszer is. Alkalmazását azért nem javaslom, mert rendkívül környezetszennyező.
A paraffingyertyák égetése jó szervezést és a legtöbb munkaerőt igénylő módszer. Azonban segíthet átvészelni a leghidegebb órákat, mert egy gyertya akár 10-12 órán keresztül is melegít. Azonban hektáronként 300-600 darab gyertyára lehet szükség, így ez egy nem túl pénztárca barát eszköz.
A frostbuster egy traktorra szerelt gázturbinás eszköz, melynek használata csak szélcsendes éjszakákon lehet sikeres.
A fagyvédelmi öntözés során pedig egy több centiméter vastag jégréteg képződig a fákon, ami talán meglepő, de segíthet a kisugárzási fagyok elleni védekezésben.
Sajnos a legtöbb módszer csak a kisugárzási, azaz a radációs fagy ellen hatásos, a szállított (adventív) fagy ellen szinte tehetetlenek vagyunk. Erről egy korábbi cikkemben találhattok több információt. A baj csak az, hogy ha mindezt megtesszük a termés megmentésének érdekében, pénzt és időd nem kímélve, még akkor sem garantált a siker.
Egy tavaszi fagytól sújtott ültetvényben hajlamosak vagyunk elhanyagolni a monília elleni védekezést, pedig, mint tavaly kiderült, ez súlyosabb kárt okozhat a fákban is (akár részleges fapusztulást is).
A kajsziban egyébként a növényvédelem gerincét a monília (Monilinia laxa/ M.fructicola) elleni védekezés adja: ha nem védekezünk megfelelően, a kórokozó megfertőzi a virágokat, és szintén idejekorán inthetünk búcsút a termésnek. A védekezést ellene már pirosbimbós állapotban meg kell kezdenünk, a második kezelést pedig a fővirágzásra időzítsük, és ha az időjárás kedvező a kórokozó számára, még a sziromhullás idején is ajánlott permetezni.
A moníliás fertőzés okozta hajtáshervadást tavaly a saját fáimon is megtapasztaltam
Ha legalább a virágaink és a termésünk egy részét sikeresen megvédtük a tavaszi fagyoktól, a moníliától, a barackmolytól (Anarsia lineatella) és a keleti gyümölcsmolytól (Grapholita molesta) is, akkor reménykedhetünk, hogy az a pár kötődött pici gyümölcs lesz annyira életképes, hogy a későbbiekben is fent maradjon a fán és sikeresen be is érjen.
A tavaszi fagyok egyik túlélője, a kötődött terméskezdemény – de nem biztos, hogy ebből gyümölcs is lett végül...
Ez a terméskezdemény már jobban mutatott
Milyen teendők vannak a betakarítás időszakában?
A sikeresebb gazdák számára júniustól megkezdődik a kajszibarack betakarításának időszaka. Aki helyett viszont leszüretelt a tavaszi fagy, az sem dőlhet hátra, hiszen a sorokban a gyomok, a sorközökben pedig a fű megállíthatatlanul nő és nő.
A barackfák helyett legalább az ebszékfű virágzott, köszönhetően az elkésett gyomirtási műveleteknek
Egy másik ültetvényben pedig a gyermekláncfű érlelt magot
Na meg ott vannak a lombot fogyasztó ellenségek, mint például a sodrómolyok (Tortricidae) és a levélbarkók (Phyllobius oblongus). Sőt akár a fehér medvelepke (Hyphantria cunea) vagy más néven szövőlepke hernyója is tövig rághatja a fák lombját, ha nem figyelünk oda eléggé és nem védekezünk ellenük időben.
Nagyon résen kell lenni, hiszen ezek egyik napról a másikra jelennek meg, gyorsan fejlődnek és közben megállás nélkül fogyasztják a leveleket.
Levélbarkók karéjozzák a lombot, és szaporodnak
Sodrómolylárvák és károsításuk a levélen
Amerikai fehér medvelepkehernyók okozta tarrágás és a szövedék
A régi kártevők mellett újak is akadnak, mint például a kajszilevéltetű (Myzus mumecola). Az eddigiekben a kajszibarack-termesztésben a levéltetű-kártétel elleni védekezés nem volt indokolt, de ennek a kártevőnek a megjelenésével sajnos felül kell bírálnunk az eddig ismert és jól bevált növényvédelmi gyakorlatot.
A levéltetvek amellett, hogy szívogatásukkal a levelek sodródását és idő előtti lehullását váltják ki, vírusos betegségek vektorai is lehetnek, mint például a kajszihimlőt okozó PPV vírus.
Levéltetvek okozta kárkép kajszin
De míg ezek ellen a károsítók ellen már megvannak a védekezési módszereink, addig a fapusztulást okozó kórokozók ellen sajnos még nincs hatékony megoldás.
A kajszi gutaütése pusztítja a legtöbb ideje a barackfáinkat. A gutaütés kialakulásáért nemcsak egy kórokozó vagy az abiotikus tényezők tehetők felelőssé. A betegséget okozhatja a Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium, melynek fő tünete, hogy a fás részeken rákos sebek keletkeznek, amit erős mézgásodás kísér.
A Cytospora cincta kezdetben az ágon és a törzsön ovális alakú, enyhén besüppedő foltokat okoz, majd ezek évről évre növekednek, és végül a folt fölötti növényrész elhal. A talajból fertőző Verticillium dahliae gomba pedig az edénynyalábok elhalását és sötétbarnára színeződését okozza. Minden esetben részleges vagy teljes fapusztulás következik be.
A fapusztulás mértéke igen látványos az ültetvényekben
Itt már az egyik fasor fele kipusztult
Szintén fapusztulás kiváltója lehet egy viszonylag újkeletű betegség, mégpedig a csonthéjasok európai sárgulása (angol nevén: European Stone Fruit Yellows, rövidítve: ESFY) betegség, melyet a Candidatus Phytoplasma prunorum (CPP) nevű kórokozó vált ki.
A kórokozót egyébként egy rovar terjeszti az ültetvényekben, mégpedig a szilvalevélbolha (Cacopsylla pruni). A betegség jellegzetes kórképe a levelek sárgulása, kanalasodása, majd idő előtti hullása. Emellett a gyümölcsök is kisebbek és deformáltak lesznek, hamarabb érnek be. Természetesen a végső tünet ez esetben is a fa teljes pusztulása.
Ha ez még nem lenne elég, az agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens) is veszélyezteti a fáinkat. A betegséget kiváltó baktérium minden esetben a faiskolákból származó fertőzött szaporítóanyaggal kerül be az ültetvényekbe. Ezek a látensen fertőzött fák néhány év elteltével elpusztulnak, hiszen a gyökereken kialakuló sejtburjánzás miatt zavart szenved a tápanyag- és vízellátásuk és legyengülnek.
Mindezek után mi maradt őszre?
A fáink egy bizonyos százalékának már biztos, hogy búcsút intettünk, így össze kell számolnunk a hiányt és újratelepíteni ebből minél többet. A maradék még élő, de már letermett fát igyekszünk karbantartani. Mielőtt újra eljön a tél, eltávolítjuk a sarjhajtásokat, ezzel is megelőzve a fák kondíciójának romlását, meszeljük a fák törzsét, hátha ezzel is meg tudjuk előzni kései fagyok okozta károkat, és reménykedünk, hogy a következő évben szerencsésebben alakul majd a tavasz és sikeresebb évet zárhatunk a gyümölcsösben.
A fotók a szerző felvételei.
