Eloszlatjuk a tévhiteket! A kivit te is könnyedén termesztheted!

Milyen helyet igényel a kivi?

A kivi nem kényes növény, átlagos kerti talajba is ültethető, azonban inkább a semlegestől a savas kémhatásba hajló talajt kedveli. Előnyösebb a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, de nem pangóvizes területekre ültetni, illetve megfelelő vízgazdálkodás esetén homoktalajokon is jól fejlődik – írja Megyeri Szabolcs kertészmérnök a blogjában. Napos helyen is jól érzi magát, de legjobban a félárnyékos helyeket kedveli. A tápanyag-utánpótlást meghálálja, ugyanakkor hobbikerti körülmények között nem feltétlenül kell trágyázni.

Az egyes töveket semmiképpen nem szabad 2-2,5 méternél közelebb ültetni egymáshoz, mert ha ennél kisebb teret kapnak, nem fognak megfelelő ütemben fejlődni. A kivi sok más gyümölcstermőhöz hasonlóan támrendszert fog igényelni. Célszerű a kivi töveket hosszanti sorba ültetni, hogy a későbbiekben, mikor a növények már akkora méretűre fejlődtek, hogy támasztékot igényelnek, könnyen kiépíthető legyen a támrendszer.

A konténeres kiszerelésű kivi töveket kora tavasztól késő őszig bármikor ki lehet ültetni, a tavaszi és őszi telepítés azért praktikusabb, mert ilyenkor a frissen földbe kerülő növényeket nem fenyegeti a nyári meleg okozta hőkárosodás és kiszáradás. Ettől függetlenül akár nyáron is ültethető, de ilyenkor  nyári ültetés megköveteli a gyakoribb öntözést, és nagyon hasznos a mulcsolás, ami késlelteti a talaj kiszáradását.

A kivi kétlaki növény

Fontos kiemelni, hogy a kivi kétlaki növény, vagyis külön töveken fejlődnek a porzós és a termő virágok. A gazdag terméshez, a minőségi, ízletes gyümölcshöz minden esetben szükség van porzó és termő egyedekre is! Mindig a virágzási idő határozza meg, hogy melyik nőivarú fajtához milyen porzófajta szükséges. A legelterjedtebb és legérdemlegesebb Hayward fajta esetében a Tomuri porzófajta a legáltalánosabb.

A kivit nem a szél, hanem rovarok, elsősorban méhek porozzák be – fotó: Pixabay

Az említett termő-porzó párosnál a nemek meghatározása már a virágok kinyílása előtt lehetséges. A hímivarú növényen egy száron általában 3 virág található, míg párján száranként 1 virág szokott nőni. A kivit nem a szél, hanem rovarok, elsősorban méhek porozzák be, így a megfelelő termés kifejlődéséhez elengedhetetlen a jelenlétük. Méhek hiányában a pollenek mesterséges átvitele is megoldás lehet, ilyenkor a megfelelő segédeszközzel egyszerűen kézzel kell elvégezni a beporzást.

Egy porzós növény bőven elegendő akár 6-8 termő egyed beporzásához, mezőgazdasági kivi ültetvényben jellemzően 7-8 termőre jut egy porzó. Ez azt jelenti tehát, hogy kiskerti körülmények között legalább egy porzós, és legalább 3-5 termős növényt kell beszerezni, hogy biztosított legyen a gyümölcstermés.

Hogyan metsszük hatékonyan a kivit?

A metszéssel kapcsolatban gyakori, és végzetes hiba, hogy sokan a vesszők rövid csapra történő metszését alkalmazzák, ezzel pedig jó eséllyel az összes termőrügyet eltávolítják. A kivi metszése valójában csupán ritkításból, hajtásválogatásból áll, alapvetően csak a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel.

A növényeket egy törzsön, minél magasabbra kell növeszteni – fotó: Pixabay

Tavaszi ültetés esetében a következő évben, őszi ültetésnél a következő tavasszal egy ígéretes, erőteljes rügy fölött kell visszametszeni a növényt, nagyjából 20-30 cm-es magasságban, és az ebből előbukkanó hajtást kell használni a leendő törzs kialakításához. Ehhez egy hosszú, 4-5 méteres, egyenes karóra lesz szükség, ami mentén növényeket egy törzsön, minél magasabbra kell növesztenünk.

A kivi növényvédelme

A kivi egy roppant ellenálló és strapabíró növény. A kártevők közül esetleg megjelenhetnek pajzstetvek, illetve Ausztráliában és Dél-Amerikában jelentősnek számítanak a sodrólepke fajok (jobban mondva ezek hernyói), utóbbiak azonban hazánkban szintén ismeretlenek. Ritkább esetben a jól ismert lisztharmat jelenhet meg a kivin, ezen a gombás fertőzés ellen azonban viszonylag könnyen fel lehet venni a harcot.

Kiviszüret: mikor és hogyan szedjük?

A kivi szedésének időpontját az első komolyabb fagyok határozzák meg. Szedéskor még nem érett, mivel utóérő gyümölcs. Hideg helyen tárolva akár hónapokig eláll, zárt helyen, alma mellett tárolva, az abból kiszabaduló etilén hatására néhány nap alatt beérlelhető. Akkor fogyasztható, ha állaga az érett őszibarackhoz hasonló. A bolti darabok gyakran savanykás, fanyar ízűek, azonban a saját termesztésű kivi, mely megfelelően utóérlelt, sokkal édesebb és finomabb.

A cikkben szereplő információk elsősorban az A. deliciosa Hayward fajtára vonatkoznak, mivel messze ez a legsikeresebb, a legnagyobb gyümölcsű típus. A piaci részesedése 90% fölötti, így ha kivit vásárolsz nagy valószínűséggel, ezzel a fajtával fogsz találkozni. Más fajtákra eltérő termesztéstechnológiai ismeretek vonatkozhatnak.