A szőlő jellemző tápelem hiánytüneteiről és annak okairól az Agroinform Szaklap 2013. szeptemberi számában jelent meg cikk. Az előző számban a szőlő tápanyag ellátásáról ezen belül is kiemelve a harmonikus ellátás szerepéről, jelentőségéről olvashattunk. Most számba vesszük azokat a -még a tenyészidőszakban alkalmazható tápanyag pótlási - lehetőségeket, melyekkel nagymértékben hozzájárulhatunk a magasabb termésátlag eléréséhez a minőség megtartása mellett.

A szőlőültetvény több évtizedig, 20-40 évig is ugyanazon helyen hoz termést évről évre. Szeretnénk, ha az ültetvény élettartama minél hosszabb lenne, így az egy évre jutó telepítési költség mértéke kisebb lesz. Szeretnénk, ha a hosszú élettartam alatt minden évben nagy termést érnénk el, jó minőségben. Ez részben attól is függ, hogy a talaj tápanyag készlete hogyan alakul az évek során, úgy a makro mind a mikroelemek tekintetében. Az évenkénti terméssel – esetenként a venyigével is – a növény által felvett tápelemek nagy részét elvisszük a területről. A szőlő talaj tápanyagkészletének csökkenését a telepítés előtt jól feltöltött és jobb termőhelyi adottságok esetén később, a kevésbé feltöltött és soványabb talajokon korábban jelzi alacsonyabb, gyengébb minőségű terméssel és nagyobb termésingadozással. Bár tápanyag igénye közepesnek mondható és az élelmes növények közé sorolható, akár trágyázás nélkül is megél. De azzal számolni kell, hogy ilyen körülmények között nő az évenkénti termésingadozás, a termés mennyisége és minősége pedig a talaj tápanyag ellátottságához igazodik.

Mint minden növény esetében a szőlő termése is leginkább a tápanyag és vízellátottságtól függ, az egyéb termesztéstechnológiai elemek optimális biztosítása esetén is. A két fontos limitáló tényező közül a vízellátást korlátozottan tudjuk befolyásolni. A víz, a csapadék mennyiségét növelni nem, de a lehullott mennyiség megőrzését, hasznosulását tudjuk javítani. Adott, hogy a másik – általunk is befolyásolható – limitáló tényező a tápanyag ellátottság biztosításával csökkentsük a termelési kockázatot.

Állandó jövedelem

A mindenképpen felmerülő hektáronkénti ráfordítások évről évre emelkednek, mértékük gyakorlatilag független a termés nagyságától. A jövedelmet szinten tartani, vagy növelni a növekvő ráfordítások mellett vagy a végtermék árának emelésével – de ezt a fizetőképes kereslet mértéke leszabályozza – vagy az önköltség csökkentésével lehet, aminek alapja nagyobb termésátlagok elérése. A szőlő termesztés a borászat jövedelmezőségét fenntartani, fokozni csak akkor tudjuk, ha a tápanyag gazdálkodást megfelelő szinten tartjuk, a területről a terméssel levitt tápanyagokat pótoljuk.

A tápanyag utánpótlás helyzetét az ilyen célra felhasznált ráfordításokat vizsgálva meg kell állapítani, hogy nemzetközi viszonylatban a felhasználásunk nem éri el például Francia,- Német, és Olaszország felhasználásának egyharmadát sem, amíg a növényvédőszer felhasználás közel azonos és az egyéb ráfordítások sem maradnak el. Ez az alacsony műtrágya felhasználás a többi ráfordítás hatékonyságát is nagymértékben rontja. Elgondolkodtató ez különösen akkor, ha számításba vesszük, hogy egy hektár szőlő éves nettó ráfordítási költsége – amortizáció és műtrágyaköltség nélkül- mintegy hat- hétszázezer forint.Ennek az összegnek néhány százalékából meglehet oldani a szőlő harmonikus tápanyag ellátását, megelőzni a hiánytüneteket.

Minőség

Korlátozott termesztés esetén is – harmonikus tápanyag ellátás hiányában – a szőlő, a bor minősége elmarad az elvárttól. Mindaddig, amíg korlátozott termesztési körülmények között tápelem hiánytünetek mutatkoznak a szőlőültetvényekben, felvetődik a kérdés, hogy a piacszabályozáson kívül valóban a minőségi bortermelés a célja a termés mennyiség szabályozásnak?

E gondolatsort befejezve idézem P. Ribéreau Gayon neves francia borászati kutatót, aki így fogalmazott:

„ Mi francia borászati kutatók nem tudtuk bebizonyítani azt, hogy a szőlő termésének növelésével, egyidejűleg romlik a termés minősége.”

A kicsit hosszúra sikerült bevezető után – de a fenti gondolatokat mindenképpen szerettem volna megosztani az olvasókkal – nézzük hogyan, mit lehet tenni a tápanyag ellátás területén azért, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljünk. Nem könnyű megfelelni e hármas követelménynek, de négy olyan évente visszatérő tápelem hiány megoldását tartom fontosnak, amelyek leküzdésével sokat tehetünk a szőlő termesztés érdekében, nem nagy költséggel.

Ezek a tápelemek:

- magnézium

- vas

- kalcium

- nitrogén

Magnéziuma krolofill centrális eleme, a növények életében egyedülálló szerepet tölt be. A fotoszintézisben betöltött szerepe mellett, más kationokkal együttműködésben, valamint aktiváló ionként számos  enzimreakcióban, főként az energiaátvivő és energiát átalakító reakciókban működik közre, s így döntően kihat a növény anyagcseréjére, működésére.

Magnéziumhiányt nem csak a tápközeg alacsony Mg tartalma, hanem a konkuráló ionok nagy mennyiségben való jelenléte is előidézheti. Az ionantagonizmusnak nagy szerepe van a hiánytünetek kialakulásában, viszonylag magnéziummal jól ellátott talajok  esetén is hiánytünetek jelentkezhetnek, ha  H+, K+, NH4+, Ca2+ és Mn2+ ionok valamelyike nagy mennyiségben található a tápközegben. A talajok magnézium tartalma eltérő, kedvezőnek mondható a K/Mg=0,5 és a Ca/Mg=6 ionarány a talajokban.

Gyakorlati jelentőséggel bír a nitrogén műtrágyák megválasztásánál, hogy míg az NH4+- ionnak negatív, addig az NO3-- ionnak pozitív hatása van a magnézium felvételre. Jó tudni, hogy erősen savanyú talajokon meszezéssel csökken a talajoldat H+- ionkoncentrációja ezáltal javul a Mg ellátottság, de a túlságosan magas Ca2+ - koncentráció már az ionantagonizmus miatt gátlón hat a felvételre.

A szőlő idősebb levelein először érközi klorotikus foltok jelentkeznek / 1. sz. kép/ ezek előbb- utóbb összefolynak és ék alakban a főerek mentén a levélnyél irányába terjednek, a klorotikus levélszövetekben nekrózisok jelentkeznek, a levélszél sokszor elhal / 2. sz. kép/. A kékbogyós fajtákban a klorotikus mezők előbb bíborvörösre színeződnek, majd ezek is nekrotikussá válnak /3. sz. kép/.

1. sz. kép

2. sz. kép

3. sz. kép

A szőlőnövény magnézium felvétele viszonylag egyenletes a tenyészidő során,az idősebb leveleken jelentkező tünetek azt igazolják, hogy a növényben történő mozgását tekintve kizárólag akropetálisan, csúcs irányba szállítódik, tehát pótlását korán, legkésőbb a virágzás kezdetén javasolt megkezdeni, még a hiánytünetek megjelenése előtt.

Magnézium

A magnézium pótlásra azért fektessünk külön hangsúlyt, mert abban biztosak lehetünk, hogy ha egy ültetvényben  már tapasztaltuk, akkor ismételten évről- évre számíthatunk a megjelenésére és azt is tudjuk, hogy a legeredményesebb védekezés a megelőzés.

Ajánlható készítmények: YaraVitaTMFrutrel, YaraVitaTMMagtrac, KristaTM MAG, KristaTMMgS

Az egyes kémiai formáknak – lombon keresztüli kijuttatás esetén- eltérő a növénybe jutási sebessége, tehát fontos a felhasználásra kerülő készítmények kémiai formájának megválasztása annak függvényében, hogy milyen gyors hatást kívánunk elérni / 1. sz. táblázat/.

1. sz. táblázat. A K, valamint a Mg levéltrágyák 24 óra alatt felszívódott mennyiségei a kijuttatott adagok arányában almánál ( Hilsendegen, 1999)

Kálium

A kálium készlettrágyázás után szőlőkben elsősorban homokon, ritkábban kötöttebb talajon is megjelenik a jellegzetes magnézium hiánytünet / 4. sz. kép/. Irodalmi / Mengel, 1976/ adatok szerint a szőlőtalaj akkor optimális, ha a K/Mg= 2-3:1; a levélzetben pedig a K/Mg=5-7:1.

4. sz. kép

Ilyen esetekben feltétlen szükséges már termőre fordulás előtt a magnézium pótlást elvégezni.

A nagyobb mérvű magnéziumhiány már nem csak a leveleken hanem a fürtön is jelentkezhet / 5. sz. kép/ ilyen esetekben már nem elegendő a lombon át történő, hanem szükséges a talajon keresztüli magnézium pótlás.

5. sz. kép

Ilyen célra javasolt a keserűsó – granulált, vagy a vízoldható változata-használata hektáronként 150-200 kg-os adagban, javasolt kijuttatási időpont március.

Rochaix ( 1973) vizsgálatai szerint a szőlő fürtkocsány- bénulásának / 6. sz. kép/ tömegesebb előfordulását a K és a Ca + Mg közötti aránytalanság idézi elő.

6. sz. kép

Védekezési eljárásként a többszöri magnéziumos permetezést javasolják Ca- kloriddal kiegészítve, eredményesnek bizonyult, a K/Ca+Mg- arány csökkentése révén a kocsánybénulás megelőzésében. Kihangsúlyozom a megelőzést ebben az esetben is.

Ajánlható készítmények:  YaraVitaTMMagtrac  3 l/ha + YaraVitaStopitTM 5 l/ha

Vas

A vas a mikroelemek közül a legnagyobb mennyiségben felvett elem, növények életében fontos, mint szerkezeti alkotó elem és különböző enzimatikus folyamatok közreműködője, valamint jelentős szerepet játszik a zöld színtestek képzésében. Az akut vashiány Fe-hiány minden más elem hiányjelenségnél határozottabban, nagyon tipikus módon nyilvánul  meg. Kisebb hiány esetén a növénylegfiatalabb levelei sárgászöldre kivilágosodnak. A klorózis kisebb vagy nagyobb mértékétől függően általános növekedésgátlás, valamint  gyengébb virágkötés is bekövetkezhet. Az enyhe Fe- hiányt esetenként egy kezeléssel meg lehet oldani. Előrehaladott hiány esetén előfordulhat, hogy sejtek teljes rendszere annyira károsodott már, hogy a kezelés eredménytelen marad.

A talajokban általában a vas elegendő mennyiségben van, csak a felvétele korlátozott a magas kalcium tartalom, vagy a talaj levegőtlensége miatt. Megszüntetésénél alapvető dolog a talaj levegőtlenség megszüntetése.

Szervetlen sókkal történő  talajtrágyázásnakcsak akkor van értelme, ha a felvételt gátló okokat megszüntetjük, egyébként a Fe- ionok a talajadottságok következtében azonnal felvehetetlenül lekötődnek. Ezzel szemben a kelátok akár talajon keresztül is megoldást jelenthetnek.

Ajánlott készítmények: YaraVitaTMRexolin Q40talajon keresztül150g/100fm 3,5-10 pH tartományban, YaraVitaTMRexolin E 13 lombon keresztül 1-2 kg/ha

Kálcium

A kálcium a tápelem szerepén túl jelentős mértékben befolyásolja a bogyóhéj vastagságot itt elsősorban ezt a szerepét emelem ki a szürkepenész fertőzés mértékének csökkentésére gyakorolt lehetséges hatása miatt. A BASF vizsgálatai szerint /2. sz. táblázat/ a szürkepenész nem kisebb  jelentőséggel bír a szőlő betegségek között mint akár a lisztharmat , vagy a peronoszpóra.

2. sz. táblázat. A fürtkár alakulása a csapadékviszonyok függvényében 1990-2011/ BASF/

Megjelenése, járványszerű fellépése kiszámíthatatlan, nehezen prognosztizálható. Az ellene való eredményes védekezés a fertőzés mértékétől függően költséges.  A védekezés hatásfokát és a szükséges szer megválasztását a fertőzés mértéke nagyban befolyásolja. Megfelelő időben végzett kalciumos kezeléssel lényegesen lehet csökkenteni a természetes fertőzés mértékét /3. sz. táblázat/.

3.sz. táblázat. A bogyó fertőzések (%) Forrás: Yara

A táblázatból látható a természetes fertőzés mértékének csökkenése a felhasználás időpontjától függően. Ez nem jelenti azt, hogy a kémiai védekezést mellőzni lehet, de azt igen, hogy a védekezés hatékonysága jelentősen javul és, hogy a védekezés esetleg olcsóbb készítménnyel is eredményesen megvalósítható.

Ajánlott készítmények: YaraVitaTMFrutrel 2x3 3 l/ha, YaraVitaTM Stopit 5 l/ha

Nitrogén

A nitrogénellátottság a szőlő növekedésén, fejlődésén kívül nagy hatással van a szőlő feldolgozása utáni borkészítési, kezelési eljárásokra. A nitrogénnel optimálisan ellátott szőlőmust erjedési üteme ütemesebb, rövidebb, minta kevésbé ellátott /1. sz. ábra/, valamint megelőzhető a borok időelőtti elöregedése.

1. sz. ábra. Nitrogén és erjedési idő USA Forrás: Yara

Nitrogén ellátottsági problémák gyakrabban előfordulnak az augusztusi, szeptemberi aszályos, csapadék szegény körülmények között, amikor a talaj természetes szolgáltató képessége nem fedezi a növény igényét / 2. sz. ábra/.

2. sz. ábra. A szőlő nitrogén felvételi üteme Forrás: Yara

Az ábráról látható, hogy száraz körülmények között nem biztosított a növény nitrogén igénye, pótlás szükséges a megfelelő ellátottság érdekében. Ebben  az időszakban a kálium igény is jelentős.

Ajánlott készítmények: KristaTM K Plus 2x 5-10 kg/ ha, FolicareTM 17-9-33 B 2x 5-7 kg/ha, FolicareTM10-5-40 2x5-7 kg/ha

Mint minden beavatkozásnál így a tápanyag ellátási eljárásoknál is fontos az időben történő kijuttatás / 3.sz. ábra/ az egyes tápelemek  hatékonyságot  lényegesen lehet javítani az optimális időben történő kijuttatással.

3. sz. ábra. Hatásosabb a megelőzés mint a gyógyítás

Összefoglalva: a termő ültetvényeknél a cikkben kiemelt tápanyag ellátási problémák évről-évre visszatérően jelentkeznek, csökkentve a termés mennyiségét és rontva annak minőségét. Megelőzésük – a növényvédelemre fordított 90-120 ezerforintos hektáronkénti anyag költséghez viszonyítva elenyésző – külön kijuttatási költséget nem jelent, a növényvédelmi munkákkal egy menetben elvégezhetők, alkalmazásuk a növényvédelem hatékonyságát is javítja. Természetesen ezek az ajánlások nem oldják meg teljes egészében a szőlő tápanyag ellátását, de alkalmazásuk az adott év eredményességét jelentősen befolyásolhatják. Alapvető fontosságú, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján tervszerűen, tudatosan alkalmazzuk a mindennapi gyakorlatban. A szükséges lombtrágya-féleségek beszerzését időben tegyük meg ez az alapja, hogy azt és akkor használjuk amikor szükséges.

dr. Térmeg János, szaktanácsadó