A választ dr. Zsófi Zsolt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docense adja meg nekünk.
A 2022-es év időjárása egy száraz téllel kezdődött, amit egy száraz tavasz és egy extrém száraz nyár követett. Milyen hatással volt ez a szőlőre?
2022-ben egy érdekes évjáratnak lehetünk tanúi. Az év viszonylag megfelelő mennyiségű csapadékkal indult, majd egy extrém meleg és száraz időszak következett. A felmelegedés egyik következménye, hogy a szőlő fenológiai fázisai lerövidülnek, a szüreti időpontok korábbra tolódnak. Részben ezt figyelhettük meg ebben az évben is.
Ugyanakkor általános jelenségként volt megfigyelhető a vízhiány, aminek következtében a bogyótömeg és a fürttömeg lecsökkent. A magasabb hőmérséklet hatására a cukorérés az érési időszak első felében felgyorsult. Ugyanakkor azokon a termőterületeken, amelyek erős vízhiányban szenvedtek, éppen ellentétes folyamat volt megfigyelhető, lelassult a cukrosodási folyamat. Tehát hogy milyen hatással van a szőlőre a szárazság, függ a termőhelytől.
Az extrém meleg nyarat hirtelen egy csapadékos és hűvös szeptember követte. Minőség szempontjából nehéz megmondani, milyen évjáraton vagyunk túl, azt gondolom, hogy erre majd az elkészült borok fognak választ adni. A közepes és erős szárazságstressz jó hatással lehet a fenolos érettségre és a cukortartalomra. Akkor van probléma, ha ez a szárazság már túl erős és ez negatívan befolyásolja a minőséget és természetesen a mennyiséget is.
2022 júliusában így aszalódtak a fürtök a tőkén – fotó: Lepres Luca
Milyen hatással van az klímaváltozás a szőlőre, és mivel enyhíthetőek annak negatív hatásai?
Ahogyan azt már az előzőekben is említettem, a felmelegedés a szőlő gyorsabb éves fejlődését eredményezi. Korábban történhet a rügyfakadás, a fenológiai fázisok lerövidülnek, és a szüret is a megszokottnál korábbi időpontokra tolódhat. Az érési időszakban a cukrosodási folyamat felgyorsul, a savak gyorsabban „elégnek". A kék szőlő esetében a fenolos érés ugyanakkor nem tud lépést tartani a cukoréréssel, ezért a borok diszharmonikussá válhatnak. Az aromaérés sem a megfelelő módon mehet végbe, a magas hőmérséklet határára atipikus illatjegyek jelenhetnek meg borban. Az optimális szüreti időpontot nehezebb lesz eltalálni.
Ha a zöldmunka nem megfelelő, a bogyók a napégés tüneteit mutathatják. A magasabb léghőmérséklet egy erősebb párologtatást vonhat maga után, ami csapadékhiánnyal párosulva a szárazságstressz tüneteit okozhatja a szőlőn.
Napégés tünete a bogyókon – fotó: Lepres Luca
A meredek, déli kitettségű hegyoldalban eltelepített szőlő ebből a szempontból veszélyeztetettebb, mivel itt olyan mértékű vízhiány is kialakulhat, ami már jelentősen csökkenti a minőséget és természetesen a mennyiséget is. A klímaváltozás hatásait tehát a termőhely függvényében kell nézni, lesznek olyan termőhelyek, amelyek kevésbé és lesznek olyanok is, amelyek jobban lesznek érintettek.
A klímaváltozás a talaj erőforrásainak gyorsabb kimerülését is maga után vonhatja. A klímaváltozás nemcsak a melegebb hőmérsékletről és a kevesebb csapadékról szól, hanem arról is, hogy nagyobb gyakorisággal szembesülhetünk szélsőséges időjárási elemekkel. Mindez egy hosszabb távú kihívás elé állítja a szőlő- és bortermelőket.
Előtérbe kerülnek majd a vízpótló és vízmegtartó technológiák, átgondoltabb telepítési stratégiák szükségesek. Gondolok itt többek között a megfelelő alanyválasztásra, a megfelelő alany-nemes kombinációkra, a termőhely kiválasztására. Tehát ez egy komplex probléma, amelyet technológiai oldalról valamilyen szintig kezelni lehet, és az ezzel kapcsolatos tudás és tapasztalat is felértékelőik.
