A fogyasztói trendek alapján növekszik a teljes értékű növényi alapú megoldásokat keresők száma, akik olyan készételeket preferálnak, amelyben a zöldségek, a hüvelyesek és a gabonafélék egyaránt szerepelnek, illetve gyorsan és könnyen elkészíthetők. – írja az index.hu.
Növekszik a teljes értékű növényi alapú megoldásokat keresők száma — fotó: pixabay.com
Egyre népszerűbbek a babfélék
A Bonduelle Magyarországon döntően alapzöldségek – csemegekukorica, zöldborsó, bab – termeltetésével és feldolgozásával foglalkozik. Megfigyelhető volt, hogy az elmúlt 4 évben folyamatosan növekedett a termelés volumene.
Igazodva a piaci igényekhez és a francia anyavállalat fenntarthatósági stratégiájához egyre bővül a zöldborsó mellett más hüvelyes növények (babfélék, csicseriborsó) termeltetése, felvásárlása és feldolgozása is a magyar üzemekben. Ehhez sokkal több öntözött területre lenne még szükség, de ezekért a feldolgozóipar és a vetőmagtermesztő vállalkozások között éles verseny folyik.
Az időjárási körülmények miatt öntözés nélkül nem megy a termelés
A szerződéses viszonyban rögzített feldolgozóipari igényeket biztonsággal csak öntözött területeken gazdálkodva lehet teljesíteni az egyre szélsőségesebben alakuló időjárás miatt. 2021-ben a hazai, több mint 18 ezer hektáros zöldborsó, 38 ezer hektáros csemegekukorica vetésterület túlnyomó részét öntözték.
Sajnos 2015 óta folyamatosan csökken a zöldbab vetésterülete: 2098 hektárról tavalyra 1406 hektárra esett vissza részben az időjárási kihívások, részben a nagyüzemi vetésszerkezetek gabonafélékre és ipari növényekre való áttérése miatt.
A KSH adatai szerint Magyarországon 2020-ban már nem is vetettek babot, annak ellenére sem, hogy 2019-ben még mintegy ezer hektáron termelték. Ezért hasonlóan a lencséhez, a bab is a magyar fogyasztók részére importból jut el.
2015 óta folyamatosan csökken a zöldbab vetésterülete, 2020-ban pedig már nem is vetettek babot — fotó: pixabay.com
Akár többet is termelhetnénk
A Bonduelle 15 ezer hektáron termeltet zöldségeket Magyarországon, ebből 5-6 ezer hektárnyi a zöldborsó, 8 ezer hektárnyi a csemegekukorica. A vállalat szerint lenne jövője hazánkban a hüvelyes növények nagyobb területen való termelésének is: egyrészt lenne hozzá megfelelő mennyiségű öntözővíz és a feldolgozói oldalról az üzemeik is készen állnának ezek fogadására.
A kiskereskedelmi láncok saját márkás termékei teszik ki a konzervzöldségek piacának nagyjából a felét, a másik felében pedig a Bonduelle egyértelműen a piacvezető. A gyorsfagyasztott zöldségek piacán a későbbi piacra lépés miatt a három piacvezető márka egyikévé küzdötte fel magát.
A Bonduelle 15 ezer hektáron termeltet zöldségeket Magyarországon — fotó: pixabay.com
Egyre népszerűbb a növényi alapú étrend
Az anyavállalat tavaly ősszel dobott piacra egy zöldségekből, hüvelyes növényekből, gabonafélékből és magvakból álló, mikrózható készételt, most február közepétől pedig – igazodva a hüvelyes növények február 10-i világnapjához – útjára indított egy 10 részből álló podcast-sorozatot, amelyben az egészséges, tudatos életmódról, a növényi alapú tudatos táplálkozásról, a testi-lelki harmónia és a fenntarthatóság kérdéseiről terjeszt ismereteket.
A csicseriborsó is finom, ha jól van elkészítve — fotó: pixabay.com
Miért nem eszünk több hüvelyes növényt?
A vállalat felmérése szerint ennek több oka is lehet. Egyrészt az éttermek, vendéglátóhelyek húsmentes ételkínálatát egyhangúság jellemzi, másrészt a fogyasztói tévhiteket sem könnyű eloszlatni. Egyesek túl egyszerűnek és megszokottnak találják a hüvelyesekből készült ételeket, míg mások tartanak a puffasztó hatásuk okozta emésztési problémáktól.
Hüvelyes növényekből nemcsak hagyományos magyaros ételeket lehet készíteni – bableveseket, rakott ételeket, - hanem ennél jóval izgalmasabb receptek is akadnak akár éttermi felhasználásra is.
Ami pedig az emésztési problémákat illeti: csodálatos az emberi szervezet, mert a hüvelyes növények rendszeres fogyasztásához idővel alkalmazkodik, ezzel hozzájárulva a megfelelő napi rostbevitel biztosításához.
