A múlt hét még a fagyos éjszakák jegyében telt el. Március legutolsó napján, majd április első 3-4 éjszakáján még -10 oC is előfordult. Aztán a napok haladtával kevésbé fagyos éjszakák jöttek, s mostanra megszűntek az éjszakai fagyok. Sajnos a virágzó fák nem tudták ilyen könnyen és gyorsan kezelni a fagyokat. A kajszi a helytől, fajtától, fagyvédelmi kezeléstől függően 60-90%-os kárt szenvedett. Idén sem lesz kajszi a piacon. Szerencsére a kajszit követő őszibarack, szilva, cseresznye bimbói még nem vagy csak részlegesen nyíltak ki, így azokban lényegesen kisebb a kár. Az időjárás tekintetében újra a csapadékhiány jelez gondot.
A másik lényegi kérdés a kapások vetésének kezdetén a talaj hőmérséklete. A vetési mélységben a fagyos éjszakákon erősen visszaesett a hőmérséklet (5-8 oC), de most az is gyorsan emelkedik, a hétvégén már 12-14 oC talajhőmérséklettel lehet számolni, indulhat a vetés.
A következő időszakra szóló előrejelzés további melegedő napokat ígér, majd húsvét hétfőjén változik időjárásunk, kicsit borongósabb napok jönnek, alacsonyabb hőmérséklettel. Sajnos a csapadékra vonatkozó „ígéret” inkább csak esély jelzése.
Az őszi kalászosok szépek, sokat fejlődtek a tavasz eddigi szakaszában. Az őszi búza általában egy nóduszos állapotot ért el. Kicsit távolabbról és táblaszinten nézve a növényállományt alig látunk valami veszélyforrást. Közelebbről viszont – főleg a sűrűbb növényállomány tövénél – felfedezhetjük a gabonalisztharmat (Erysiphe graminis) apró pamacsait. A betegség az észlelési szinttől a gyenge fertőzésig jutott el, de egyre gyorsabban terjed. A táblák ellenőrzése fontos, és annak megfelelően lehet a védekezést időzíteni. A növények fejlődése és a melegedés együttesen kedvező klímát teremt a betegség terjedéséhez.
Lisztharmat őszi búzán. Még csak gyenge fertőzés alakult ki, de emelkedik.
A levelek csúcsán gyakran lehet látni sárguló, perzselt foltokat, ez valószínűleg a fagy hatása.A Dunántúlon is és az Alföldi táblákban is – bár csak foltokban – megtalálták a sárgarozsda (Puccinia striiformis) tüneteit. Ha tovább melegedik az időjárás, úgy a betegség visszaszorul, de jöhet még hűvös, csapadékos időszak.
A pirenofórás levélbetegségekből az árpa hálózatos levélfoltossága (Pyrenophora teres) terjed. Őszi búzán a fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) kisebb fertőzéssel van jelen.
A vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) betelepedése korán megindult, de a fagyos éj meleg nappal változékonysága lelassította mozgásukat, így még most is megfogható a kártevő felszaporodása egy táblaszéli kezeléssel. A közeljövőben viszont hamar ellepik a teljes táblát. A védekezés indokolt 8 bogár/m2 esetén. Miután egy növényen számoltam 3 db-ot, ez az érték hamar bekövetkezik.
A vetésfehérítő bogár imágói már betelepültek.
Az őszikáposztarepce-táblák is ígéretes képet mutatnak. A virágzatot hozó szár már kiemelkedett, a virágzat zöldbimbós állapotban van. Ebben a meleg periódusban napokon belül elkezdődik a növény virágzása.
A kártevők közül visszaszorult a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi Gillenhal) és a repceszárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus). A repcefénybogár (Meligethes aeneus) viszont most szaporodik intenzíven. Egy-egy virágzatban 4-8 bogár található. Figyelembe véve a kártevő mennyiségét és táplálkozási szokását – a bimbók kirágása, s ezzel a virágot meddővé teszi –, a védekezést mostanra kell koncentrálni. Általában az üzemek már végeztek egy kezelést, de az erősödő betelepedés indokolja a védekezés folytatását.
Egy virágzaton 7-8 repcefénybogár is található.
Az erős töveken előfordul a fagykár tünete, a szár hosszanti hasadása. Jó időben gyorsan gyógyul ez a seb. A fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans) tünete nem szaporodott.
Nagy lendülettel készülnek a gazdák a napraforgó és a kukorica vetésére. Egyelőre a magágykészítés halad, kevesen bátorkodtak még földbe tenni a magot. A jó minőségű magágy és a meleg talaj gyors kelést hoz majd. A talajlakó kártevőket kicsit elhanyagoltuk az utóbbi években, ami mostanra visszaüt. A felvételezések általában magas számot mutatnak, ami indokolja a vetéssel egy menetben kijuttatott talajfertőtlenítő szerek alkalmazását.
A burgonya ültetése még csak a kimondottan korai termelésben történt meg, de hamarosan megkezdődik a tárolásra termesztett táblák ültetése is. A talajfertőtlenítés itt is fontos szerepet kap.
Teljes virágzásban van a szilva és az őszibarack, megkezdődött a cseresznye és a meggy nyílása is. Ezeknél szerencsére fagykárt nem lehet látni. Az időjárás kimondottan kedvez a virágzásnak és a méhek jótékony munkájának, míg nem segíti a moníliás hajtás- és virágszáradás (Monilinia laxa, M. fructicola) fertőzését. Ennek ellenére a védekezéseket el kell végezni, hiszen több év bizonyította már, hogy védekezés nélkül – előbb vagy utóbb – fellép a betegség.
Virágzik a cseresznye.
Az őszibarackot általában korán fertőzi a tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) betegség. E betegség kifejezetten a hűvös, nedves körülményeket kedveli, ami most nem valósul meg. Ennek ellenére korai fertőzés kialakulhatott, ilyen esetben indokolt a védekezés. A finomszemcsés réz hatóanyagú készítmények vagy a difenokonazol hatóanyagú készítmények valamelyike segíthet. Már kifejlődött az a levélfelület, ami bevonható a permetszerrel, illetve azon keresztül felszívódik a hatóanyag.
Szilvában ilyenkor, a virágzás második felében rakja tojásait a fekete- és sárga szilvadarázs (Hoplocampa minuta, H. flava). A védekezést erre az időszakra kell időzíteni.
A csonthéjasok virágzáskori védelménél szigorúan tartsuk be a méhek védelmének szabályait!
A körtefák általánosan virágzanak, s meleg fekvésben már az almafák is kibontották első virágaikat. Az almafa-varasodás (Venturia inaequalis) aszkospóraszóródása már megkezdődött, de száraz körülmények miatt leállt. Hiányzik a 10 mm körüli csapadék, de nem csak a varasodás fertőző képleteinek. Amennyiben csapadék érkezik – akár csak helyi szinten is – az aszkospóraszóródásra, majd az ebből induló fertőzésre kell számítani. Ebben az időszakban még 15(–20) nap körüli inkubációs idővel kell számolnunk. A védekezéshez egyelőre elég a kontakt szerek bevetése.
A lisztharmat (Podosphaera leucotricha) primér tünetei általánosan megjelentek az érzékeny fajták fáin. A gyakorlatban a fertőzött hajtások levágása a bevált módszer a fertőzöttség csökkentésére.
A kártevők közül a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum) fenyeget most. A felmelegedéssel számuk emelkedik. (Amennyiben az ágak megütögetésével a fa alatti fólián 30-40 bogarat találunk, akkor indokolt a védekezés.)
A közönséges levélpirosító almalevéltetű (Dysaphis devecta) tünetei egyre inkább láthatóvá válnak. Ez a kártevőfaj ott marad a fán, ezért a kártétel fokozódásával kezelni kell ellene.
Levélpirosító ribiszke-levéltetű, rendszeres és korai kártevő.
Megkezdődött a szőlő fakadása, figyeljünk a rügyatka (Calepitrimerus vitis) kártételére.
Megkezdődött a szőlő rügyfakadása.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
