A múlt héten még úgy tűnt – vagy csak azt vártuk? –, hogy az augusztusi szárazodó időjárásban csökken a kórokozók aktivitása, csökken a növényvédelem irányítóira nehezedő nyomás. Ezzel szemben néhány térségben már augusztus első napjaiban lehullott a szokásos havi csapadékösszeg fele, ami semmiképp sem nevezhető kevésnek. Ez mennyiségben 35-40 mm-t jelent, s a Dunántúlon, Dél-Alföldön s másutt is mértek helyenként ennyit.


Most a Kisalföld maradt ki a jóból, ott a talajok egyre jobban kiszáradnak. Szerencsére az eső jeget most nem hozott, volt viszont viharos szél. A korábbi időszakhoz képest kicsit mérséklődött a meleg. Az augusztusra jellemző a nappali csúcs és az éjszakai minimum közötti távolság növekedése, ami erős reggeli harmatot okoz. Most, az elmúlt pár napban már megtapasztalhattuk ezt a jelenséget. A páratartalom szinte folyamatosan 75% fölött maradt, sőt a csapadékos időszakban 80-90%-ot is elért. Ismét hosszabb időszakban borította nedvesség a növényeink felszínét, az a 6-9 óra időtartamot is elérte. Mindezek újabb fertőzéseket indukáltak, s ebben új károsítók is megjelentek.

Most ismét a csökkenő csapadékhajlamot és az emelkedő nappali hőmérsékletet láthatjuk a meteorológiai előrejelzésben. Meglátjuk. Mindenesetre a talajok vízkészlete jobb, mint ebben az időszakban általában, így a kapások a termés kineveléséhez kapnak elegendő vizet és tápanyagot, vagyis e szempontból jók a kilátások.

A kalászosok betakarítása véget ért. Sajnos az aratás végére romlott a termés minősége, inkább takarmánybúza került a magtárakba.

Most a tarlóhántás és a tarlóápolás a feladat. Az esők nyomán erőteljes gyomosodás kezdődött, s ebben vezető szerep jut a parlagfűnek. A korábban kikelt gyomok intenzív növekedéssel hozzák be elmaradásukat, hamarosan e területeken is megkezdődhet a virágzásuk.

A repcetarlókra is érvényes az előbbi megállapítás, de a tarlóápolás fontosságát kiemeli itt a repceárvakelés. A kis növények már a sziklevél-2 valódi levél állapotban találhatók, ami kártevők túléléséhez megfelelő táptalajt nyújt.

Szépen fejlődik a kukorica, általában zöldek az állományok. Most úgy tűnik, hogy általában elegendő víz áll a növények rendelkezésére a szemképződéshez.

A Dunántúlon a kihelyezett fénycsapdák fogásai alapján a kukoricamoly rajzása továbbra is észlelési szintű. A kártétel nem emelkedett. Ezzel szemben a keleti országrészen a kártevő rajzása emelkedik, itt a szárfertőzöttség eléri a 10-15%-ot is.

Az amerikai kukoricabogár rajzása mérséklődött a Dunántúlon, míg a keleti országrészen továbbra is nagy számban mozog a kártevő. A napsütéses napok emelkedésével a kártevő száma, mozgása, kártétele várhatóan fokozódik.

A gyapottok-bagolylepke vonatkozásában is az előbbiekhez hasonló kettősségről lehet beszámolni, vagyis a kártevő rajzása és kártétele a Dunántúlon az észlelési és a gyenge szint között mozog. A keleti országrészen viszont a lárvakártétel emelkedik, gyenge, helyenként közepes szintet ér el. A rágások okozta sérüléseken elvétve már megjelent a csőfuzáriózis tünete. Esők után a fertőzés várhatóan emelkedik.

A napraforgó is intenzíven fejlődik, a kaszatokban ~30-40%-os a magképződés. A napraforgó-állományok regenerálódásához nem igazán volt kedvező az elmúlt hét. A száraz, meleg napsütéses napokon elkezdtek beszáradni a jégveréses sebek, de 2-3 napon eső is volt, így már észlelési szinten megjelent a tányérokon az alternária mellett (vagy éppen az alternáriás foltokon) a szürkepenész. A páratartalom magas az állományokban, ezért a betegség erősödésére számíthatunk. Az alternáriás foltosság fertőzöttség növekedett, annyiban, hogy már a tányéron is lehet látni tünetet, egyelőre legfeljebb gyenge mértékben.

Szártőbetegségek közül gyakoribb a szklerotíniás szártőkorhadás, a volt repce-, korábban szója-, napraforgótáblák szomszédságában. Teljes növényhervadás, száradás is látható már, a tőfertőzöttség ~1-2%, technológiától függően.

napraforgó

Terjed a napraforgó szklerotíniás szártőbetegsége.

napraforgó

A kórokozó szkleróciuma a napraforgószárban.

A fekete vagy fómás szárfoltosság is megtalálható az állományokban, de a szemlézett táblákon csak szórványos a betegség előfordulása. A fertőzöttség mértéke általában gyenge fokozatú, de a vadak által károsított (lerágott) növényeken erősebb (közepes fertőzöttség) a betegség megjelenése.

napraforgó

Fómás szárfoltosság tünete napraforgón.

Az alföldi táblákon a diaportés szárkorhadás is megjelent, de a fertőzés erőssége egyelőre elenyésző. E térségben a szeptóriás levélfoltosság és a napraforgórozsda is megjelent észlelési szinten. A gyapottok-bagolylepke kártételét a Dunántúlon még nem, az Alföldön észlelési szinten láthatjuk

A burgonya gumója még mindig növekszik, ~70-80%-os gumóméretnél tart. A lombozata kezd összeesni, illetve felsülni. E táblákon nagyon erős a gyomosodás, a T4-es gyomok (parlagfű, disznóparéj, libatop, selyemmályva, kakaslábfű) jócskán az állomány fölé nőttek, virágoznak, magot hoznak. Nagyüzemi területeken a deszikkálásra fel kell készülni.

A burgonyavész tünetei a csapadék hatására erősödtek, az állományokra általában a gyenge-közepes, néhol azonban az erős fertőzés jellemző. A védekezés már csak az ép lombozatú állományokban ígér sikert. Ahol a lombozat felsült vagy a gyomok takarják azt, ott már csak a betakarítás segít. A burgonyabogarak imágóit újra látni az állományokban, számottevő kártételt már nem okoznak.

Az esőzések hatására cukorrépában a cerkospórás levélfoltosság fertőzöttség terjedése tapasztalható több táblában, erős fertőzés csak gócokban észlelhető. A lombszinten károsító bagolylepkék károsítása gyenge mértékben jelentkezik. A répalisztharmat-megbetegedés intenzitása alacsony szinten van.

A fűszerpaprika levelein az esőzések hatására a baktériumos levélfoltosság további erősödése figyelhető meg. Egyes állományokban, gócokban a vírus- és baktériumfertőzések mértéke közepes szinten van. Az alternáriás levélfoltosság tünetei fokozódnak. A levéltetűfertőzés általános.

Az ültetvényekben továbbra is kedvez az időjárás a csonthéjasok sztigminás levéllikacsosodás betegsége fertőzésének, így a tünetek – ha lassan is – növekednek, szaporodnak. A fertőzés intenzitása most a közepes, kiskertekben az erős szintet is eléri. Hasonló megállapítást lehet tenni a cseresznye és a meggy blumeriellás betegségére is. Miután a betakarítás után vagyunk, a lombozat fertőtlenítése segít a betegségek megállításában.

Az érő gyümölcsöket (őszibarack, szilva) egyre fokozódó mértékben fertőzi meg a gyümölcsmonília, s a betegség hihetetlen gyorsasággal teszi tönkre a gyümölcsöt.

szilva

Idén levélfoltosságok támadják a csonthéjasokat, ez éppen szilva polisztigmás levélfoltossága.

Az alma- és a körteültetvényekben fajtától, érésidőtől függően a gyümölcsnövekedéstől a szedésig minden fenológiai állapotot megtalálunk.

Almában a varasodás gyümölcs- és lomb fertőzöttsége nem változott a dunántúli ültetvényekben, közepes fertőzöttség jellemző a kevésbé jól védett ültetvényekben. Nagyüzemben gyenge a fertőzöttség (6-10%). Az esős napokon újabb fertőzési ciklus indult, 9-11 napos lappangási idővel. A rövid idejű levélnedvesség-tartam miatt enyhe a fertőzési nyomás. Az Alföldön sajnos erősödött a fertőzöttség, s a közelmúlt esői újabb fertőzési hullámot indítottak el, ami helyenként a betegség járványos fellépéséhez is vezethet

A lisztharmat általában változatlan maradt az előző héthez viszonyítva, az Alföldön kismértékben csökkent is a tünetek erőssége, így most a lombon gyenge-közepes mértékben fordul elő a betegség. A gyümölcs növekedése és a viaszréteg miatt csökken a gyümölcs érzékenysége e két kórokozó fertőzése iránt.

Mindkét kultúrában erősödtek a moníliás termésrothadás tünetei. Most már nemcsak a molyok kártétele nyomán, hanem a jégverést követően is jelentek meg tünetek. Gyenge-közepes fertőzöttség jellemző, a gyümölcsök ~1-2%-án.

monília körtén

Almatermésűeken is terjed a moníliás betegség. Moníliás gyümölcsrothadás körtén.

Körtefákon a mikoszferellás levélfoltosság és a körterozsda tünete egyaránt megfigyelhető, elsősorban házi kertekben.

Az almamoly rajzása újra növekvő tendenciájú, jelentősen erősödött, 20 db imágó/csapda/hét fogást is regisztráltak. A molyos gyümölcsök aránya 1-3%, de növekvő tendenciát mutat. Az almalevél-aknázómoly egyedszáma is növekvő, 100-110 db imágó/csapda/hét mennyiséggel.

Almán és körtén – főleg a nyugat-dunántúli ültetvényekben –  tovább erősödtek az erwiniás hajtásfertőzés tünetei, közepes fertőzöttség jellemző általában (11-25%). A tünetek gyümölcsön is megfigyelhetők.

Az almásokban a nyár második felében általában megjelennek a takácsatkák okozta tünetek, most a piros gyümölcsfa-takácsatka kártétele figyelhető meg az ültetvényekben és fokozottan házi kertekben, a fertőzés mértéke helyenként közepes szintet ér el. A kártevő hamarosan megkezdi a tojásrakást, így a jól időzített védekezéssel a jövő évi fertőzést csökkenthetjük.

A szőlőskertekben is változatos a helyzet, a korai csemegefajtákat már szedik, az Irsai Olivért is hamarosan lehet szüretelni, míg a későbbi borszőlőfajtáknál a korai színeződést láthatjuk.

A peronoszpóra levéltünetei a Dunántúlon nem terjedtek tovább, az Alföldön viszont – az esőkhöz kapcsolódóan – a betegség kismértékű terjedését, erősödését figyelték meg. Jelenleg közepes mértékű a betegség előfordulása (11-50%). A lombvédelem feltétlenül indokolt.

A lisztharmat tünetei a fürtökön már nem erősödtek, sőt az elsősorban esős napokon a lombon sem látszik erősödés. A fertőzött felületeken a kazmotéciumok érése folyamatos, de a lehűlések és eső miatt viszonylag lassú.

A feketerothadás levél- és fürttünetei már nem nőttek, vagy legalábbis nehezen elkülöníthetők a fiatal növényrészeken a különböző károsodásból eredő tünetek. Egyszerre látni jégvert és feketerothadás által károsított bogyót.

A jégverés következményeként viszont megjelent a szürkepenészes rothadás a sérült bogyókon. Sajnos annak ellenére is, hogy a legtöbb ültetvényben viszonylag rövid idő alatt sikerült a rezes permetezéseket elvégezni.

szőlő

Jégverés után megjelent a szürkepenészes rothadás. A betegség terjedése veszélyeztet.

A múlt héten többször előfordult eső (még ha egyszer-egyszer kisebb mennyiség is), amelyek nem hagyták beszáradni a bogyókat. Csapadékos napokon a betegség terjedésére, erősödésére számíthatunk, melyet most már a bogyóhéj fokozatos vékonyodása, a cukortartalom növekedése is megalapoz. Megelőző védelem indokolt.

A fitoplazmás tüneteket produkáló tőkék eltávolítása folyamatos feladat. Az amerikai szőlőkabóca imágórajzása folytatódott, enyhén emelkedő egyedszámban fogják a vektort a csapdák, ahol szükséges, még egy piretroidos beavatkozást el lehet végezni. A védett ültetvényekben továbbra is csak gyenge, de növekvő népesség jellemző.

A birsalmafák és rózsák levelein egyre gyakrabban látható a diplokarponos levélfoltosság tünete.

rózsa

Diplokarponos levélfoltosság rózsán. Levélhullás lesz a vége!

A vadgesztenyelevél-aknázómoly 2. nemzedékének rajzása intenzív, károsításuk szembetűnő a legtöbb vadgesztenyefán.

A selyemfényű puszpángmoly lárvakárosítása fokozódik, sok puszpángbokron megfigyelhető a kártételük. Totális rágásukkal a díszkerteket teszik tönkre.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.