Visszatekintve a múlt év tavaszi időszakára úgy emlékezünk, hogy az növényvédelmi szempontból egy nyugodt, jól kezelhető, súlyosabb veszélyhelyzettől mentes időszak volt. Különösen érvényes ez a gyümölcsösökben induló szezonra. Már március utolsó dekádjában, szokatlanul korán virágoztak a csonthéjasok. Elsőként a kajszi, de hamarosan követte a cseresznye és a meggy, majd az őszibarack és a szilva is szép ruhát öltött. Ebben az időszakban veszélyeztet a moníliás hajtás- és virágszáradás, de nem ebben az évben. Nyilvánvaló, hogy a korán melegedő, száraz, napsütéses időjárás nem teremtett a kórokozó fertőzéséhez kedvező környezetet.
Április első dekádjának végén a körtefák általánosan virágoztak, s az alma is követte napokon belül. A varasodás aszkospóráinak szóródása már ekkor megkezdődött, már ahol egy kevés csapadék hullott. Ebben az időszakban a nyugati határszélen esett 10-15 mm eső, ami erre elég volt, bár az általános szárazságon nem segített.
A körte és az alma virágzása a tűzelhalás-betegség fertőzési időszaka. Ezen a tavaszon nem teljesültek a kórokozó fertőzésének alapfeltételei, főképpen a csapadék, nedvesség hiányzott, de a hőmérséklet sem érte el a fertőzéshez optimális értéket.
Az enyhe télen jól teleltek a kórokozók telelő képletei és a kártevők telelő alakjai is.
A fogékony almafajtákon korán megjelentek a lisztharmatbetegség primer tünetei. Szintén korán megjelentek a törzsön korábban a vértetű kolóniái.
A körtelevélbolha szokás szerint korán jön elő, így volt ez ezen a tavaszon is, már április elején megkezdődött a tojásrakása.
Április közepére elvirágoztak a csonthéjasok, s elmaradt a moníliás fertőzés, s a levélfodrosodás sem jelent meg. A körte, majd az alma is befejezte virágzását április végén. A tűzelhalás-betegség nem jelent meg, már csak a másodvirágzás adott némi kitettséget.
Április végén a molyok rajzását figyeltük, gyakorlatilag az almamoly, szilvamoly, keleti gyümölcsmoly már repült. Almásokban a kis hajtásokon korán kolóniát alkotott a zöld almalevéltetű. Ekkor jött a fordulat – május elején. Csapadékosabbra és kissé hűvösebbre fordult időjárásunk. A tűzelhalás ekkorra már magas fertőzési potenciállal fenyegetett, de a hőmérséklet visszaesése megakadályozta a fertőzés létrejöttét.
Más területen a csapadék és hűvös hatására visszaesett a körtelevélbolha-populáció, a molyok rajzása megtorpant, s a levéltetű-kolóniák is lassabban gyarapodtak. Ezzel szemben a kórokozó fertőzése és a tünetek megjelenése új lendületet kapott.
A koraiság jelképe, 2019. április 2-án készített kép. Levéltetű-fertőzés és bombós alma.
Tipikusan megjelentek a moníliás hajtásszáradás tünetei, de a mérték messze elmaradt a szokásos értéktől.
A zsendülő gyümölcsöt támadta meg a monília.
Hasonló mondható el a tafrinás levélfodrosodás tüneteiről is, kicsit késve megjelentek, de kisebb lombkárt okoztak. Egyre inkább figyelni kellett viszont az almafa-varasodás fertőzésére. A körülmények – gyakori csapadék, tartós levélfelületi nedvesség – kedveztek az aszkospóraszóródásnak s a fertőzésnek. Május közepén, a hónap második felében jelentkeztek az első tünetek.
Ebben az időszakban gyarapodtak a levéltetű-kolóniák, megkezdődött a vértetűtelepek szétmászása a lombkoronában.
Korai levéltetű-fertőzés kajszin.
A csonthéjasok gyümölcsei gyorsan nőttek, s megjelent a cseresznyelégy is, a korona napos oldalán napozott, majd tojást rakott.
Az alföldi almásokban a lisztharmatfertőzés erősödött, míg a Dunántúlon inkább a varasodás vált dominánssá.
Május végén már a gyümölcsön is megjelent a varasodás tünete.
Csonthéjasokban korán, már május közepén megjelent a csonthéjasok levéllyukasztó betegsége, először az őszibarackon mutatkoztak a tipikus tünetek.
A poloskák előszeretettel táplálkoznak az érő gyümölcsön.
Kaliforniai pajzstetű szívogatása – lázfolt almagyümölcsön.
Terjed a sztigminás foltosság a kajszi gyümölcsén.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre és szakcikkre kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
