Mindig is úgy gondoltam, hogy a szőlő és a bor különös figyelmet kap, a termelők mindent megtesznek a jó termés érdekében, de most – egy jól induló tenyészidőszak második felében –, ha lehet, még több erőfeszítést igényel a termés megvédése.
Közrejátszott, hogy a korai fajták már zsendülnek, a cukor emelkedése, a héj vékonyabbá válása megfelelő táptalajt biztosít a szürkepenész megtelepedéséhez, s ezt a darazsak kártétele még fokozza. Nagyban hozzájárult az elmúlt hetek csapadékos időjárása, ami a fertőzéshez kedvező körülményeket teremtett, főleg ha jeget is hoztak ezek az esők (márpedig volt jég is).
Sajnos az emberi tényezőt (a szakmai hiányosságokat, a felszínességet, az elmaradt munkákat) sem hagyhatjuk ki a sorból. És lehet, hogy más még további tényezőket tud hozzátenni, de az alapvető okok ebben a körben keresendők.
Hasonló játszódott le Budapest környékén is az elmúlt héten. Többször esett, a hétvégén vihar, helyenként jég tetézte a kárt. A zsendülő bogyók egy része a vihar és a jég miatt repedt ki, másik része hirtelen megszívta magát vízzel, s ezért repedt ki. A végeredmény sérült, repedt bogyók, amelyeken megtelepedett a szürkepenész, s szinte napok alatt „elfogyasztotta” a bogyót, azóta pedig rohamosan terjed.
Kirepedt, s már rothad is – A szerző felvétele
Visszatérve a szokásos mederbe, az időjárás a múlt héten nyáriasan meleg (de nem forró) és csapadékos volt. Továbbra is magas páratartalmat érzékeltünk, néha, zivatar előtt szinte fullasztó hőség terhelte szervezetünket. Az esők után órákon át nedves maradt a lombozat, s több helyen érkezett az újabb eső, ami így folyamatos levélfelületi nedvességet biztosított. Meg is lett a következménye ennek az időjárásnak, egyik oldal a veszélyeket, a betegségek támadását nehezményezi, míg a másik oldal úgy fogalmaz, hogy ritkán látni július végén ilyen szépen zöldellő határt.
A meteorológiai előrejelzés úgy fogalmaz, hogy tipikus nyári napok jönnek, ami lefordítva 30 oC körüli csúcshőmérsékletet, élénk szelet, sok napsütést, gomolyfelhők képződését, majd délutáni záporokat jelent. Ez így együttesen várható a következő néhány napban.
A kalászosok betakarítása befejeződött. Lehet még találni egy-két lábon álló táblát, de azokat oly mértékben felverte a gyom, hogy a gépek nehezen birkóznának meg vele. Ráadásul a szerény termésnek nagy része a földön fekszik, valószínűleg már kipergett, lehet, hogy csírázik, így nem érdemes aratni. Mindenesetre az ilyen területeket is meg kell művelni, mert a gyomosodás egyre nagyobb mértékű.
A hántott gabonatarlókon megkezdődött a parlagfű és egyéb gyomok kelése. A tarló ápolására, esetleg gyomirtó kezelésekre fel kell készülni.
Itt már megy a tarlóhántás – A szerző felvétele
Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött, a tarlók elmunkálása megtörtént vagy éppen folyamatban van. A vágás alatti szármaradványokon sok helyen a fehérpenészes fertőzés tüneteit lehet megfigyelni.
A hántott tarlókon az árvakelésű repce kelése megkezdődött, a földibolhák észlelési szinten fordulnak elő.
Azért is fontos a tarló ápolása, mert a földibolhák és a repcedarázs túlélését biztosítja az ilyen állomány, s az új vetésekre majd innen telepednek be a kártevők.
A gazdák már a repcevetéshez készülődnek, a tarlómunkák egy része már a magágykészítést szolgálja. Jelenleg még biztató a talaj vízkészlete, ezt kellene megőrizni, de addig még van 3-4 hét.
Sűrűn kelt a repceárvakelés, menedék lesz a kártevőknek – A szerző felvétele
Az emlegetett szép zöld állomány többek között a kukoricára is jellemző. A virágzás véget ért, a szemek fejlődnek. A kártevők közül a kukoricamoly rajzása észlelési szintű a fénycsapdákban, és a táplálékattraktáns csapdákban is. A lárvakártétel gyenge mértékű.
Az előbbihez hasonlóan a gyapottok-bagolylepkét továbbra sem fogtak a csapdák a megfigyelt dunántúli területeken, de a keleti országrészen is alacsony az egyedszám. Ennek ellenére a csöveken megjelentek a kártevő lárvái, a Dunántúlon gyenge fertőzéssel, viszont az Alföldön 2-3 hernyó is előfordul egy-egy csövön.
Az amerikai kukoricabogárimágó-rajzás az esős, gyakran viharos, szeles periódusoknak köszönhetően visszafogottabb lett, az egyedszám 50-55 db imágó/csapda/3 nap érték között alakul jelenleg. A bibekártétel a korábbi nagyobb egyedszám ellenére sem volt jelentős, a károsítás megoszlott a levél és a virágzat között.
A napraforgó virágzása általában befejeződött, már csak kevés tábla mutatja sárga színét. A kaszatok fejlődése, a szemtelítődés halad előre. A károsítók közül a szklerotíniás fertőzés tünetei erősödtek, amely nem meglepő az újabb esőzések, valamint a párás, meleg időjárás miatt. A tábla előéletétől függően 1-5%-os tőfertőzés tapasztalható, sokszor gócos formában.
Érzékeny állományokban az alsó 5-6 levél leszáradása mellett újabb diaportés foltosság tünetei mutatkoztak. A betegség szárfoltosság tünete csak kismértékben növekedett egy-egy növényen belül. Érzékeny állományban a növények továbbra is ~30-60%-a fertőzött.
Korábban szóltunk a gyapottok-bagolylepke virágzáskori kártételéről. Ennek folytatása a rágott tányérokon megtelepedő szürkepenész. Egyelőre alacsony a kártétel s a fertőzött tányérok száma, de ezek lehetnek a betegség terjedésének kiindulópontjai. Az időjárás segíti a kórokozó fertőzését.
Gyomos napraforgótábla – A szerző felvétele
A burgonya továbbra is a gumóját neveli, de már megindult a lombozat leszáradása. Az alternáriás levélfoltosság tüneteinek előfordulási gyakorisága tovább nőtt, közepes fertőzés jellemző különösen az érzékeny fajtákban, a növények 8-15%-át érintve.
A burgonyavész tünetei is szaporodtak, sok esetben a két betegség együtt jelentkezik, és nehezen különíthető el. A magas páratartalom és a sok eső újabb fertőzési ciklusok kialakulásának kedvez, így a lombozat idő előtti pusztulására számíthatunk érzékeny fajtákban. A védekezés – különösen a burgonyavész esetében – azért is fontos, mert a kórokozó a gumót is megfertőzi, s annak tárolhatósága erősen csökken.
A szója is neveli termését, a hüvelynövekedés fenológiai állapot a jellemző. A különböző betegségek tünetei egyre látványosabban jelennek meg. Mostanra a baktériumos fertőzések (Xanthomonas axonopodis pv. soyae) gyenge-közepes fokozaton fordulnak elő. A peronoszpórafertőzés az esős idő ellenére észlelési, esetleg gyenge szintű. A különböző poloskafajok az időszak elején megkezdték a tojásrakásukat. Az átlagos sűrűség 1-2 db imágó/növény.
Termését neveli a szója – A szerző felvétele
A paprika és paradicsom a bogyófejlődés-bogyóérés állapotát érte el. A fitoftóra tünetei a nem védett területeken továbbterjedtek a kedvező időjárásnak köszönhetően, ezeken a helyeken már a táblák 20%-a fertőzött. A gyapottok-bagolylepke lárvái helyenként jelentős kárt okoztak, van, ahol az állomány 40%-át megfertőzték.
Az almaültetvényekben a gyümölcsök már elérték a fajtára jellemző méretet, vagy ahhoz közel állnak. A gyümölcsszíneződés a jellemző állapot, s mindez a korai szüretre mutat. A varasodás eddig a Dunántúlon dominált, ott nagyobb fertőzést ért el, nagyobb kárt okozott. Ott jelenleg is közepes fokozatú a betegség fertőzésveszélye, de most már – köszönhetően a tartósan csapadékos időjárásnak – a keleti országrészen is megnőtt a kórokozó fertőzési nyomása, a védekezéseket ennek megfelelően kell megtervezni.
Az erwiniás hajtásfertőzés tünetei erősödtek az érzékenyebb fajtákon (pl. Idared), a fertőzött hajtások eltávolítása, fertőtlenítése sürgős feladat. A lisztharmat fertőzése inkább a keleti országrészen okozott gondot, továbbra is kedvező az időjárás a kórokozó számára. Ennek ellenére a betegség kezelése ebben az állapotban már jól kézben tartható. Gyenge-közepes mértékű fertőzés mellett található a lombon, gyenge fertőzéssel a gyümölcsön, s remélhetőleg már nem terjed tovább.
Az almamoly rajzása folyamatos, de csökkenő 12-15 db hím/csapda/3 nap értékkel. Az almalevél-aknázómoly rajzása enyhén növekvő, de még mindig folyamatos, 65-70 db hím/csapda/3 nap. A piros gyümölcsfa-takácsatka szintén gyenge fertőzöttség mellett található.
A csonthéjasok közül szedik az őszibarackot, a kajszi szedése a végéhez közeledik, s a korai szilvák betakarítása is folyamatosan halad. A keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, hasonló mértékű, mint az előző időszakban, 35-40 hím/csapda/3 nap. A szilvamoly rajzása enyhén növekvő, 26-32 db hím/csapda/3 nap. A Drosophila suzukii továbbra is csak észlelési szinten csapdázható. Egyéb muslicafajok (D.melanogaster) megjelenése hasonló az előző időszakhoz, 50-110 db imágó/csapda/10 nap mennyiséggel házi kertben.
Betegségek közül a blumeriellás betegség gyenge-közepes fokozaton jellemző a lombozat 1-5%-án. A sztigminás levéllyukacsosodás tünetei fokozódtak, kevésbé intenzíven védett gyümölcsösökben szintén gyenge-közepes mértékben. Mindkét betegség kórokozójának kedvez a csapadékos nyár, tehát a tünetek növekedésére, szaporodására kell számítani, illetve védekezni kell a jövő évi rügyek, hajtások és termés érdekében.
Figyeljünk a cseresznyefákra is, terjed a blumeriellás betegség – A szerző felvétele
Az érő gyümölcsön a moníliás gyümölcsrothadás okoz kárt. Ahol hernyórágás vagy egyéb sérülés miatt megtelepszik a betegség, s az összeérő gyümölcsökön tud terjedni, ott nagyon gyorsan nagyon nagy kárt okoz.
A szőlő gondjairól már szóltam a bevezetőben, talán ez a kultúra az, amelynél most nagy a fertőzési nyomás, nagy a kockázat. A növény érési folyamatai felgyorsultak, a korai fajták szüretének kezdete 1,5-2 hét múlva már esedékes lesz, de a korai csemegefajtákat már lehet kóstolni.
A lisztharmat terjedése az elmúlt héten visszafogottabb volt. Ez persze a már fertőzött vagy részlegesen fertőzött fürtök állapotán már nem változtatott, annak ellenére, hogy sok esetben látni a lisztharmattelepek feketedését.
A kazmotéciumok képződése folyamatos, de a csapadékos időszakok miatt viszonylag lassú. A peronoszpóra fertőzését is sikerült általában megállítani, a bogyók e tekintetben kisebb veszélyben vannak, de a csapadékos nyugati határszélen ez a betegség még mindig gondot okoz, még mindig terjed. Mostanra a hajtásvégi levelek fertőződése vált látványossá és jelentőssé, ezért
a kontakt készítmények használata lehetőség szerint még mindig nagyon indokolt.
A fürtökön a szürkerothadás tünetei is nőttek, a fürtfelület fertőzöttsége 2-10% közötti, de ahol a zöldmunkák elmaradtak, ahol a fürtzóna nem szellőzik, ahol a molyok rágtak, ahol a darazsak támadják a zsendülő szőlőt, ahol a jég károsította a bogyókat vagy a hirtelen lezúduló eső miatt kirepedtek a bogyók, ahol preventíven nem védekeztek a szürkepenész ellen, ott ennél súlyosabb a helyzet.
A tarka szőlőmoly második nemzedékének rajzása a vége felé tart, 4-5 db hím/csapda/3 nap. A védekezések a fertőzött ültetvényekben még mindig aktuálisak lehetnek. Az amerikai szőlőkabóca imágóinak rajzása tart, de a fertőzött körzetekben nem jelentős, észlelési szintű. Társul hozzá az amerikai lepkekabóca. E három kártevő ellen egy kezeléssel is tudunk védekezni.
Megjelentek a darazsak az ültetvényekben, önmagukban is tudnak tetemes kárt okozni, de a szürkepenésznek is besegítenek.
Szederben szintén megjelentek a botrítisz tünetei. Az esős napokat követően már most jelentős a kár.
Záró mondatként egy felhívás az ablakpárkányt, erkélyt muskátlival díszítőknek – a gyapottok-bagolylepke nagyon kedveli ezt a növényt is, hernyója a bimbókban rág, ezért az nem nyílik ki, esetleg féloldalas lesz a virág. Ha ilyet tapasztalnak, szedjék le a megrágott bimbókat, semmisítsék meg, hogy a kártevő ne tudjon terjedni. Lehetne permetezni is ellene, de a lakásban, lakó környezetben nem ajánlatos.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
