Ezt nagyon sokan elrontják! Hogyan permetezzünk jól a kertben?

1. Hogyan válasszuk ki a megfelelő növényvédő szert?

Először is azonosítsuk a megvédeni kívánt növényt és azt megtámadó károsítót, esetleg károsítókat, illetve döntsük el, mi a permetezés célja (lemosó permetezés, gyomirtás, gombaölő vagy rovarölő permetezés). Amennyiben nem vagyunk biztosak ezekben, kérjük ki egy szakember véleményét.

Válasszunk olyan készítményt, ami engedélyezett az adott növénykultúrában és hatékony az azonosított károsítóval szemben – fotó: Shutterstock

A szemléletesség kedvéért vegyünk egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy a kiskertünkben van egy almafánk, amit szeretnénk megvédeni a minden évben előforduló moníliás betegségtől. Azaz tudjuk, mi a megvédeni kívánt növény és mi a károsító (jelen esetben kórokozó), amitől meg szeretnénk védeni. Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy az Agroinform növényvédőszer-adatbázisában ezek alapján az információk alapján tájékozódjunk, mely növényvédő szerek hatásosak az almatermésűek monília okozta betegsége ellen.

Fontos, hogy amennyiben nem rendelkezünk I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédőszer-vásárláslásra jogosító engedéllyel, olyan szereket keressünk, amelyeket ezek hiányában is megvásárolhatunk, pl. Chorus 50 WG, Cuproxat FW vagy Hydrostar.

Mielőtt azonban megvásárolnánk ezeket, tájékozódjunk arról, hogy a kiválasztott készítményt milyen feltételek mellett kell használni, azaz az alma mely fenológiai állapotában végezhetjük el vele a kezeléseket (például a réz hatóanyagú szereket tilos virágzásban használni, mert leperzselheti a virágokat), mennyi időnek kell eltelnie a permetezés időpontja és a betakarítás között, hányszor kezelhetjük vele a fáinkat egy vegetáció alatt stb.

2. Mit jelent és miért fontos az é.v.i. és az m.v.i?

Az é.v.i az élelmezés-egészségügyi várakozási időt jelenti, azaz az a napokban megadott időtartam, ami az utolsó növényvédelmi kezelés és a termény betakarítása (és nem a fogyasztás időpontja) között kell hogy elteljen. Vannak esetek, mikor a növényvédő szer felhasználása csak az adott kultúrnövény egy bizonyos fejlettségi állapotáig használható fel (pl. virágzás vége), ebben az esetben nincs szükség é.v.i megadására. Hiszen ez esetben a megszabott növényvédelmi technológia betartása a biztosíték a betakarított termés veszélytelen fogyaszthatóságára.

Vannak esetek, mikor a növényvédő szer csak az adott kultúrnövény egy bizonyos fejlettségi állapotáig használható fel – fotó: Shutterstock

Az m.v.i jelenti a munkaegészségügyi várakozási időt, azaz az a napokban megadott időtartam, ami a növényvédelmi kezelés és a kezelt kultúra védőfelszerelés nélküli megközelíthetősége között telik el. Tehát a kezelt kultúrában ez alatt a pár nap alatt munka csak az előírt védőfelszerelés használata mellett történhet. Amennyiben egy növényvédő szer munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap, úgy a permetlé felszáradását követően szabad a kezelt területen tartózkodni és munkát végezni védőruha nélkül. A legbiztonságosabb, ha megvárjuk a permetezést követő napot.

3. Mire ügyeljünk a permetlé készítése során?

Általában egy permetezéssel több kórokozó és kártevő ellen szeretnénk védekezni egyszerre, sőt sokszor még a tápanyag-utánpótlás is ezzel egy menetben történik. Erre egyrészt azért van szükség, mert a károsítók egy időben támadhatják meg a növényt, illetve így spórolhatunk a kijuttatási költségen is. Emiatt sokszor keverjük egymással a használni kívánt permetszereket, lombtrágyákat. De a keverés során érdemes követnünk néhány alapszabályt a sikeres „védőkoktél” készítése érdekében.

Először is figyeljük a növényvédőszer-formák jelzéseit, mert ezek segíthetnek nekünk abban, hogy keverhetőek-e egymással az adott készítmények. Az azonos típusú formák nagy valószínűséggel kompatibilisek egymással, így törekedjünk ezek keverékének használatára. A legtöbb szerforma is keverhető egymással, de egyes típusok, mint például a vizes alapú szuszpoemulziók (SE), igen kényesek, mert már önmagukban is bonyolult kolloidkémiai rendszert alkotnak. Így ezek stabilitását könnyedén fel lehet borítani egy más típusú szer hozzáadásával.

A növényvédő szer neve mellett feltüntetett szerformák és jelentéseik:

A keverés során célszerű előbb a por alakú, majd a folyékony halmazállapotú növényvédő szereket hozzáadni a permetléhez, és csak a legvégén kerüljenek a tartályba a lombtrágyák és a növénykondicionálók. Készítsünk törzsoldatot, ez megkönnyíti a készítmények oldódását. Lehetőleg az azonos típusú formákat keverjük egymással, és használjunk 20°C fok körüli, esővízhez hasonló lágyságú vizet a permetléhez. Illetve minden esetben végezzünk a keverési próbát!

4. Hogyan juttassuk ki a permetlevet?

Nagyon fontos, hogy a növény minden részét egyenletesen borítsa a permetlé. Sajnos sokszor a nem megfelelő géphasználat és/vagy a hanyag munka következtében a permetlé jelentős része nem jut a célfelületre, a talajra hull, elsodródik vagy a lombozaton nem egyenletesen oszlik el. Emiatt túl- vagy alulpermetezett felületek jönnek létre, ami vagy káros, vagy hatástalan eredménnyel szolgálhat.

Eső után várjuk meg, amíg felszáradnak az esőcseppek a növény felületéről. Vizes növényt semmiképp se permetezzünk, mert megfolyik rajta a permetlé. Használjunk tapadásfokozó-nedvesítő szereket. Főként a még friss, viaszos levelek esetében fontos a jó tapadás. A tapadásfokozó szerek fokozzák a kontakt növényvédő szerek hatását és esőállóságát. Hatásukra a permetlé filmréteghez hasonlóan fedi be a kezelt felületet.

5. Hogyan határozzuk meg, mennyi növényvédő szerre lesz szükségünk?

Mindig az előírásban megadott töménységben vagy dózissal használjuk a növényvédő szereket, mert ez garantálja számunkra a megfelelő hatékonyságot. A szabadforgalmú szerek között találunk már előre 10 liter vízhez adagolt pár grammos kiszereléseket is. Ezekkel könnyebb a dolgunk, mert általában 10 literes a tartálya egy háti permetezőnek. Ha viszont többszöri vagy rendszeres permetezésre szeretnénk felhasználni az adott növényvédő szert, érdemes nagyobb kiszerelésben (200 g, 0,5 l) megvásárolni azokat. Ebben az esetben a felhasználás előtt ki kell mérni a kellő mennyiséget, amihez szerezzünk be egy konyhamérleget vagy egy mérőedényt.

A házi kertben is használható növényvédő szerek többségét 0,1 %-os töménységben ajánlják használni a gyártók. Azaz 1 liter vízhez kell 1 gramm vagy 1 ml növényvédő szert adagolnunk. Így ha nincs szükségünk 10 liter permetlére, eszerint számoljunk!

6. Meddig áll el a bekevert permetlé?

A bekevert permetlevet egy napnál tovább sose tároljuk. Lehetőleg már a bekeverés napján használjuk fel. A maradék permetlevet ne öntsük a lefolyóba, csatornába!

7. Milyen időben szabad permetezni?

Nyári hőségben, szélben és fagypont alatti hőmérsékleten ne permetezzünk! Szeles időben egyrészt az elsodródás miatt, másrészt saját biztonságunk érdekében ne végezzünk növényvédelmi kezelést. A permetezéshez optimális hőmérséklet 10 és 25 Celsius-fok között van. 10°C alatt bizonyos növényvédő szerek hatása jelentős mértékben lecsökken, míg 25°C fok felett perzselhetnek egyes készítmények. Ilyenek például a kén hatóanyagú szerek és a narancsolaj is.

8. Milyen védőruhát viseljünk a permetezés során?

Az ajánlott védőfelszerelés elmaradhatatlan része a PVC, neoprén vagy nitril gumikesztyű, a növényvédelmi munkák során használható védőruha/védőoverál és a FFP2(OV) részecskeszűrő félálarc. Illetve a kijuttatás módjától függően érdemes beszerezni egy PVC gumicsizmát és védőszemüveget is.

Fontos a megfelelő védőruha kiválasztása is a permetezés során – fotó: Shutterstock

9. Hová tegyük a kiürült növényvédő szeres flakonokat?

A kiürült göngyölegeteket még a permetlé bekeverése során érdemes a lehető legalaposabban kiöblíteni vízzel. Ezt a kiöblítésre használt vizet pedig adagoljunk a bekevert permetléhez. Amennyiben a kiürült növényvédőszer-göngyöleg űrtartalma nem haladja meg az 1 litert, kimosva beletehetjük azt a kommunális hulladékgyűjtőbe. Az 1 liternél nagyobb űrtartalmú növényvédőszer-göngyölegeket pedig szervezetten begyűjti a CSEBER Kft.

10. Meddig áll el a növényvédő szer?

A jól szellőzött, fagymentes, nyáron hűvös és száraz helyen tárolt növényvédő szer 2-3 évig is eláll. A tárolni kívánt növényvédő szereket csak az eredeti csomagolásukban tároljuk, és lehetőleg csak annyi növényvédő szert vásároljunk, amennyit biztosan elhasználunk adott évben, így elkerülve az esetleges veszteségeket.