A csapadékmegoszlás tekintetében az ország két részre szakadt. Az ország nyugati részén jelentősebb mennyiségű csapadék esett az elmúlt héten, és szórványosan kevesebb mennyiségek is előfordultak az elmúlt pár nap során, míg hazánk keleti részein és főleg az Alföld déli részén tombol az aszály.

A hőség és a héten is tapasztalható kánikula tovább rontja a helyzetet, és a talajok amúgy is alacsony vízkészlete tovább csökken majd. A nappali hőmérséklet közelít a 40 °C fokhoz, és éjszaka sem hűl 20 °C alá a levegő. Nagyon nehéz időszak ez, nem csak nekünk, hanem a növényeink számára is. Egyetlen pozitívum, hogy ez a hőmérséklet a kórokozóknak sem kedvez.

Csonthéjasokban egyre több helyen megjelenik a blumeriellás levélfoltosság

A csonthéjasok közül a cseresznye és a meggy már beérett, szedésük tart, így növényvédelmi munkát jelenleg nem igényelnek. A moníliás gyümölcsrothadás (Monílinia laxa, M. fructicola) alacsony szinten maradt, ami elsősorban az aszályos időjárásnak köszönhető. A lombon a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella jaapi) egyre több helyen észlelhető.

A szilva még neveli gyümölcsét, a növényvédelmi szempontból elhanyagoltabb fák lombja igen nagymértékben fertőzött sztigminás levéllyukacsosodással (Stigmina carpophila). Így van ez a kajszi- és az őszibarackfákkal is, csakhogy ott a tünet már a termésen is megjelent.

szilva

Sztigminás levéllyukacsosodás okozta tünet a szilvafa levelein – fotó: Lepres Luca

Az almásokban folyamatosan rajzik az almamoly

Almásokban a gyümölcsfejlődés és intenzív hajtásnövekedés tart. A levéltetvek kártétele csökkenő tendenciát mutat, ezzel szemben az almamoly (Cydia pomonella) rajzása folyamatos. A rajzás intenzitása tájegységtől függően változik, a helyi csapdázás ad reális eredményt.


A nagy hőség és szárazság nem kedvez az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) fertőzésének sem, ezáltal terjedése lelassult. Hasonló mondható el az almafa-varasodásról (Venturia inaequalis) is. A fertőzöttség mértéke lombozaton közepes mértékű, míg gyümölcsön egyelőre csak gyenge szintet ért el. Mindezek ellenére a védekezések folytatása továbbra is indokolt.

A birsalmafákon a diplokarpon (Diplocarpon sorauei) okozta levéltünetek mutatkoznak, egyelőre gyenge vagy közepes fertőzöttséggel. A betegség terjedéséhez esős időjárás szükséges, ami jelenleg a legtöbb helyen nem teljesül. Mégse hagyjuk magára a fáinkat, és előzzük meg, hogy a betegség átterjedjen a gyümölcsökre.

birs

Diplokarponos betegség okozta levéltünetek birsen – fotó: Lepres Luca

Szőlőben egyre több helyen látni a feketerothadás tüneteit

A szőlőben gyorsan növekednek a bogyók, a legtöbb ültetvényben már zöldborsóméretűek. Az aszályos időszaknak köszönhetően a betegségek nem lobbantak fel, ez a szárazság kevés pozitív hatásainak egyike. Az intenzív hajtásnövekedés és a zöldmunkák elmaradása miatt néhol megjelentek a peronoszpóra (Plasmopara viticola) és a lisztharmat (Uncinula necator) tünetei. A peronoszpóra inkább a Dunántúlon jellemző, mert ott többször hullott kis mennyiségű csapadék.

A betegségek a keleti országrészben lassan terjednek, főleg a hőhullámok időszakában. Az alacsony relatív páratartalom, a magas hőmérséklet, a csapadékhiány és a magas UV-sugárzás a fertőzés ellen hat, míg a sűrű lombozat elősegíti azt. A feketerothadás (Guignardia bidwellii) okozta tipikus sötét foltokat a levélen egyre több helyen látni, már piknídiumokkal a közepükben. A védekezések folytatása (jelenleg az előbbi 3 kórokozó ellen) egyértelmű.

A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) alacsony számban repül, kártétele is csak gyenge szintet ért el.

szőlő

A szőlőbogyók már zöldborsónagyságúak – fotó: Lepres Luca

Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.