Jelenleg a Kárpát-medencében több mint száz Tündérkert található, miközben több száz közösség, önkormányzat, iskola és plébánia állt a mozgalom mellé az őshonos gyümölcsfák megőrzése érdekében. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2011-ben csatlakozott a Kovács Gyula erdész-pomológus által életre hívott országos Tündérkert-mozgalomhoz, és kezdte meg a Budakeszi Erdészetnél található gyümölcsöskert, a Budakeszi Tündérkert létesítését, továbbá 2011-ben és 2016-ban is sikerrel pályázott az Európai Unió génmegőrzési célra nyújtott ötéves támogatására.


A Pilisi Parkerdő Zrt. ezen túl együttműködési megállapodást írt alá az ÖkoForrás Alapítvánnyal, és közös előadásokat, gyakorlati bemutatókat, valamint oktatásokat is szervez, melyek helyszínei a Budakeszi Vadaspark (Gyümölcsoltó Boldogasszony napján) és maga a Budakeszi Tündérkert, ahol rendszeres metszési bemutatókat is tartanak.

Jelenleg a Budakeszi Tündérkertben 7 fafaj összesen 888 példánya található, és 2016-ra már 285-re bővült a támogatott fafajták száma. A rendezvényt Gősi István, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntötte.

Tündérkert

Gősi István – A szerző felvétele

Ezt követően Kovács Gyula erdész-pomológus és hagyatékőrző ismertette a Tündérkertek hazai és határon túl létesült történetét.

A felkért hozzászólók sorában Énlakáról Szávai Márton tájékoztatott székelyföldi gyümölcsöséről.

Szávai Márton

Szávai Márton – A szerző felvétele

Hallhatunk egy színes, tartalmas előadást dr. Szani Zsolttól, a Nébih témavezetőjétől is, aki a térség őshonos gyümölcsfáinak felmérésének s az oltógallyak gyűjtésének volt szakmai vezetője.

Kedves színfoltja volt a gyümölcsész találkozónak, amikor a Solymárról érkezett Jablonkay Sándor átvette a 306 éves solymári Árpával érő körtefáról oltott csemetét, amelyet a község 750 éves jubileumi ünnepén fognak elültetni.

A program része volt a Budakeszi Tündérkert csemetéinek felkeresése is, ahol egy ugyancsak tájfajtaként ismert cserszegi mézescseresznye-csemete ültetésével emlékeztek meg az ötödik találkozóról.

Tündérkert

Kovács Gyula – A szerző felvétele

Befejezésül Kovács Gyula szavaival zárom ezt a tudósítást, aki így foglalta össze a nap tanulságait:

„Azt gondolom, hogy az elmúlt éveknek egyik nagy tanulsága, hogy a hagyományok és a magyar örökség őrzésében egyedül csak magunkra számíthatunk. És ez jól is van így, hiszen egyértelművé vált, hogy az európai projektek és hasonló programok ezt nem fogják megoldani. Ez a mi dolgunk. Viszont az a nemzet vagy közösség, amelyik nem tudja megőrizni a saját hagyományait, tradícióit, az nem életképes.

Azt látom, hogy nagyon sokan vagyunk, de ahhoz, hogy egy ilyen Kárpát-medencei átfogó mentőakció, egy ilyen örökségvédő gondolat olyan szintre emelkedjen, abban a társadalomnak legalább egy százaléka kellene hogy részt vegyen. Jelenleg szerintem ez a hányad egy ezreléket tehet ki, de ez az egy ezrelék is óriási dolog.

Úgy vélem, hogy ha nem is a józan belátás, de az elkövetkezendő idők történéseiből eredő kényszer rá fogja döbbenteni az embereket, egyre több embert, hogy mit is pusztít el valójában maga körül. Ezért nagyon bízom abban, hogy ha későn is, de előbb-utóbb eszmélni fogunk, és ennek az örökségnek úgy a gyümölcsészetben, mind a belőle fakadó tevékenységeknek jelentős részét sikerül megőrizni utódainknak.”

Tündérkert

A szerző felvétele