Zsúfolásig megtelt a MOM Kulturális Központ kupolaterme a XXIX. Biokultúra Tudományos Nap immár hagyományos évzáró szakmai találkozójára érkezett bio- és ökogazdákkal. Az „Úton a modern biogazdálkodás felé” címet választották a szervezők a rendezvénynek, amelyet igényes tudományos-szakmai tartalommal töltöttek meg az előadók. Dióhéjban tallózzunk a program előadóitól hallottakból!
A szakmai tanácskozást dr. Nagy István miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár köszöntötte elsőként, aki kiemelte, hogy a klímaváltozás is mind jobban az ökogazdálkodás irányába tereli a termelőket, és egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a génbankok szélsőséges időjárási anomáliákat is jól tűrő fajtáira.
Dr. Nagy István földművelésügyi minisztériumi államtitkár – A szerző felvétele
Kiss Miklós Zsolt agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a megújuló támogatási rendszerről szólt köszöntőjében, amellyel egyre jobban igyekeznek majd elősegíteni az ökogazdálkodás elterjedését, hiszen egyre többször kell szembesülnünk az iparszerű mennyiségi termelés gondjaival az élelmiszer-biztonság kérdéskörében.
Ifjabb Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke, aki maga is biogazda, szintén bizakodóan tekintett a bio- és ökogazdálkodást érintő kedvező támogatási reformok elé, és rámutatott a kiépülő szaktanácsadási rendszerben rejlő előnyökre.
A köszöntők sorát Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke és dr. Roszík Péter alelnök szavai zárták.
Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke – a szerző felvétele
A köszöntők után számos napi gyakorlati problémát felvető kérdésre igyekeztek válaszolni a meghívott minisztériumi vezetők, amiből élénk párbeszéd alakult ki a gazdákkal a napi gondok megoldási lehetőségeinek érdekében. Ezután került sor a szinte szakmai továbbképzésnek is beillő előadásokra.
Dr. Bíró Borbála, a SZIE professzora „A talaj-növény rendszer befolyásolása modern eszközökkel” című előadásból megismerhettük, hogy mennyi időre van szükség a talajképződéshez, szembeállítva ezt a talajaink pusztulásával. Figyelmeztető adatokat hallhattunk a talajok pusztulásáról, valamint a talajok mikroelem-ellátottságának elszegényedéséből eredő táplálékminőség-romlásról.
Ezután Surányi Dezső, a NAIK kutató professzora ismertette „A kertészeti növényfajták szerepe a korszerű ökológiai gazdálkodásban, tekintettel a biodiverzitásra” témakörében a tudnivalókat, kiegészítve a címet a "Magyarországon" pontosítással. Számos, méltatlanul elfelejtett gyümölcs s termesztett fajta értékeire hívta fel a figyelmet, felidézve helyüket s jelentőségüket a biodiverzitás fenntartásában s megőrzésében. Intelmeivel gyakorlati tapasztalataiból merítve, rávilágított ennek a területnek az ismerethiányosságaira is.
Egyre többször kell szembesülnünk az iparszerű mennyiségi termelés gondjaival az élelmiszer-biztonság kérdéskörében – fotó: Shutterstock
Reisinger Péter professzor és Borsiczky István közös szakmai tájékoztatójukban a precíziós művelési technikákat foglalták össze, különös figyelemmel a gyomirtási feladatokra. Üzemi videófelvételekkel illusztrálták az elmondottakat, amelyeken a gyakorlatban már alkalmazott technikákkal ismerkedhettek meg a résztvevők.
Láthattuk üzem közben a működő gyomfésűtől a színszenzoros érzékelők segítségével számítógépes vezérléssel irányított, mechanikusan gyomláló precíziós technikákig a növényápolásban jelenleg ismert valamennyi működő fejlesztést.
Tóth Miklós MTA-akadémikus „Az állati kártevők elleni perspektivikus védekezés lehetőségei a gazdálkodásban, különös tekintettel az illatanyagokra” címmel tartott előadást a különböző rovarcsalogató illatanyagokról. Kitért a hasznos szervezetek, köztük a fátyolkák csalogató anyagokkal történő betelepítésének fortélyaira, valamint azokra az eredményekre, amelyek alapján várható, hogy a kártevők csalogatóanyag-listája a közeljövőben bővülhet.
"A kórokozók elleni perspektivikus védekezés lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban” témakört dr. Kövics György, a Debreceni Egyetem mikológus docense tekintette át, kezdve a biogazdálkodásban engedélyezett készítményekkel megvédhető termésmennyiségektől a különböző agrotechnikai eljárások alkalmazásának termésmennyiségben is mérhető előnyeinek felsorolásáig. Visszapillantott a már-már elfeledett technikák – hernyóöv, törzstisztítás stb. – alkalmazásának felelevenítésére is.
Dr. Véha Antal, a Szegedi Tudományegyetem professzora – A szerző felvétele
Az előadások sorát Véha Antal, a Szegedi Tudományegyetem professzorának „Az ökológiai termények beltartalmi értékeit megőrző korszerű feldolgozás” legújabb eredményeinek ismertetése zárta. Szemléletes ábrákon és képeken bemutatta a magasnyomással – mintegy 1000 báron – tartósított élelmiszerekkel végzett kísérleti eredményeket is, melyek napjaink gyakorlatában is bevezetésre kerültek, vagy rövidesen bekerülnek HHP-eljárás néven (High hydrostatic pressure, azaz magas hidrosztatikus nyomással). Ezek az eljárások a korábbi, fagyasztással, vákuumos csomagolással és úgynevezett lassú főzéssel vagy előfőzéssel és fagyasztással történő tartósítás hátrányait (íz-zamat-frissesség) igyekeznek kiküszöbölni.
Az előadásokat számos gyakorlati kérdés s hozzászólás tette naprakésszé és élővé, mintegy jelezve az igényes szakmai tájékoztatók iránti élénk érdeklődés s a hallottak hasznosulását. A program Pro Biokultúra díjak átadásával zárult.
