A biodiverzitás szegényedése
Ahogyan a növénytársuláson belül a biodiverzitás elemeit a különböző egyedszámban megjelenő fajok képezik, úgy a vegetációjukat a különböző kiterjedésben, súllyal megjelenő társulások. Ez a táji szintű biodiverzitás. Amikor tehát a biodiverzitásban bekövetkező káros változásokat nézzük, a kérdést ilyen megközelítésben kell vizsgálni. 2020-ig a biodiverzitási veszteségek és az ökorendszer- szolgáltatások romlásának megállítása érdekében a kitűzött célokhoz az EU-nak az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia. Az Európai Bizottság és az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) a biodiverzitási veszteségek csökkentésére irányuló küzdelme két síkon folyik. Egyik a BISE (Európai Biodiverzitás Információs Rendszer) kiépítése, mely a biodiverzitásról egy új weblapra koncentráltan gyűjti össze az információkat. A másik a „biodiverzitás alapvonal” kifejlesztése. Ebben a biodiverzitás tényleges helyzetéről lehet pillanatképet kapni abból a célból, hogy az európai és globális biodiverzitás krízisek esetén az EU a szükséges lépéseket megtehesse. A biodiverzitás veszteségek gének, fajok, ökoszisztémák károsodását öleli fel, kiterjedve a természetes élőhelyekben bekövetkező káros változásokra. Ez utóbbiakért főleg az építkezések, bányászat, erdők, óceánok, folyók, tavak és talajok kizsákmányoló jellegű (túl)használata, idegen fajok inváziója, környezetszennyezés, növekvő mértékű klímaváltozás a felelős. Mindezekhez még az intenzív mezőgazdasági rendszerek alkalmazása is jelentős mértékben járul hozzá.
A biodiverzitás pénzbeli értékelése
A biodiverzitás monetáris értékeléshez az EU támogatásával létrehozott COPI-II komoly előrelépést jelent, minthogy a korábbinál jóval több régiót és ökoszisztémát építettek be az adatbázisukba. Ennek köszönhetően a biodiverzitás és az „ökoszisztéma szolgáltatások” globális értékeire sokkal pontosabb információkhoz lehet jutni. A COPI-II előrejelzése szerint, ha komoly politikai lépések nem történnek, úgy 2025-re az ökoisztéma szolgáltatások értéke a biodiverzitás csökkenése miatt 14 milliárd euró nagyságrendű lesz. Ez pedig az adott időpontban a várt GDP 7 %-át fogja jelenteni. A COPI-II nagy előnye elődjéhez (COPI-I) képest, hogy számos téren az eddigi hiányos ismereteket pótolta és a korábbi módszereket finomította. Így Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália, Kína korábban feltáratlan és Ázsia, Afrika számos területére vonatkozóan a biomok bizonyos típusaira (trópusi erdők, füves területek stb.) jóval több adatot bocsátott rendelkezésre. Ezen felül egyes ökoszisztéma szolgáltatásokra (mint pl. rekreáció, klímaszabályozás, víztisztítás) több adatott bocsátott rendelkezésre. A földhasználattal, a biodiverzitás-változással összefüggésben az össz-veszteségek kiszámításában „magas” és „alacsony” összesített értékelést alkalmaztak. Az előbbi esetében „parciális”, az utóbbi esetében „teljes mértékű” költségszámítást végeztek a veszteségek felmérésére. A rendszerbe vitt bőséges adat ellenére továbbra is maradtak fehér foltok, minthogy számos régió (Japán, Korea, Oroszország, Kelet-Európa) csak kevés információt (adatot) küldött be és egyes biomokra vonatkozóan (pl. tundrák, boreális erdők, fagyos területek fenyvesei) hiányoznak az adatok.
