A diffúz szennyezés nem pontszerű terhelés, azaz területileg vagy vonal mentén megoszló emissziós forrásokból származtatott együttes szennyezőanyag-terhelés. Ezt a szél vagy lefolyó víz vagy öntözővíz okozhatja, szemben a határozott helyen (=pl. szennyvízkifolyó) bekövetkező pontszerű szennyezéssel. A felszíni vizek szennyezésénél jellegzetes diffúz terhelés származik a mezőgazdasági területekről a csapadékvíz lefolyás és/vagy az ilyen területekről beszivárgó talajvíz közvetítésével


Ismeretes, a pontszerű terhelést jobbára a szennyvízkezelőkből vagy ipari létesítményekből kijutó szennyezések okozzák. Ezért az utóbbi évtizedekben az Egyesült Királyságban komoly beruházásokat végeztek a szennyvízkifolyókból származó szennyezés visszaszorítására. A pontszerű terheléssel szemben a diffúz szennyezés okozói között a bányászat, építkezés és maga a városi életmód mellett a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység is szerepel. A mezőgazdaságban a talajerózióból származó iszap, a műtrágyázásból származó tápanyagok, a növény-védőszeres kezelések, a szerves trágyázás mind hozzájárul a vízszennyezéshez. Ezt a kérdést angliai viszonyok között vizsgálva a következő megállapítások születtek.

Az angliai vizek nitrát-szennyeződésének 60%-a, foszfátszennyezésének 25%-a származik mezőgazdasági területekről. Ismeretes, a tápanyagok megnövekedett szintje a víz eutrofizálódását okozza. Az angliai fürdővizek patogén szervezetekkel való terheléséért 25-50%-ban a mezőgazdaság felelős! A folyókban való üledék-lerakódás 75 %-a a mezőgazdaság rovására írható. Ez utóbbi miatt a vizek átláthatósága csökken, a benne élő halak, növények, rovarok számára súlyos problémákat okozva. A peszticidek ivóvízforrásokat szennyező hatása régóta ismert, minként azoknak a vízből való eltávolításának fontossága is


A mezőgazdaság által okozott diffúz vízszennyezés visszaszorítására már régóta bevált módszerek vannak, miként a szerves és műtrágyák javított, ellenőrzött kijuttatási módszereinek elterjesztése, nem beszélve a növényvédő-szeres kezelések tökéletesítéséről. Természetesen ezen az úton nem szabad megállni, tovább kell lépni. Ilyennek számit a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szélesebb körökben való elterjesztése, a vízgyűjtő területeken a vízi környezet ”ökológiai egészségének” fenntartását szolgáló „szenzitív gazdálkodás” szorgalmazása, a közösségi Nitrát Direktíva szigorú betartatása.