A földhasználat szempontjából vizsgálva, egységnyi energiára és területre vetítve a napelemek akár 60-120-szor nagyobb földterületigénnyel rendelkeznek, mint a szélerőművek. A hazai szélerőművek még a régi technológia mellett is hatékonyabban termelnek energiát, mint a napelemek, az új technológiák alkalmazásával a kihasználtságuk a 30%-ot is meghaladhatja. Nem kell persze mindenhova erőműveket telepíteni, a legértékesebb földterületeket meg kell hagyni kizárólag mezőgazdasági termelésre, míg a kisebb értékű földeken is elsősorban a szélerőműveket kell előnyben részesíteni a nagyságrendekkel kisebb területfoglalás miatt; a naperőműveket elsősorban tetőfelületeken vagy barnamezős beruházásokként érdemes megvalósítani – ebben az esetben nincs extra területhasználat – írja a masfelfok.hu.
Ráadásul nem nehéz előre megjósolni, hogy egy ködös napon csökkenni fog a napelemes termelés, egy napsütéses napon viszont növekedni, így ha túlsúlyban vannak a napelemek a piacon, akkor ennek megfelelően változnak az áramárak is, míg az aránytalanul kevés szélenergia-termelésnek nincs jelentős zavaró hatása.
Az Energiaklub hangsúlyozza, hogy a szélenergiára hatalmas szükség van a magyar energiamixben, többek között a napenergia-termelés kiegyensúlyozására. A másik szempont pedig a területhasználat.
Minden energiatermelési mód és erőmű területet foglal. A megújuló energiák hasznosítása a rájuk jellemző alacsonyabb energiasűrűségből fakadóan nagyobb területet igényel, ezért a földterület-hasznosítás a megújuló energiák esetében sarkalatos kérdés, hiszen nem mindig áll rendelkezésre elegendő mennyiségű szabad terület, és az egyes földhasználati módok egymással versengenek.
A földterület-hasznosítás a megújuló energiák esetében sarkalatos kérdés – fotó: Shutterstock
A szélerőművek kis helyigényűek, a lapátjaik alatti terület mezőgazdasági hasznosítása megengedett és kivitelezhető is.
Egy átlagos, 3 MW-os szélturbina legfeljebb 1000 négyzetméter (0,1 hektár) földet foglal el, amely a szélerőműoszlopot és közvetlen környezetét foglalja magába. Egy hasonló méretű naperőmű számára kb. 7-8 hektár földterület szükséges, ami 70-80-szor nagyobb terület.
Az is fontos szempont, hogy hazánkban a napelemes rendszerek éves átlagban 14-15%-os kihasználtsággal működnek, míg a szélerőművek kihasználtsága 22-24% körül van, ami a modern technológiákkal meghaladhatná a 30%-ot is. Vagyis egy 3 MW-os szélturbina egy év alatt kb. másfélszer annyi áramot termel, mint egy 3 MW-os naperőmű – így már 120-szoros a különbség az egységnyi elfoglalt földterület szempontjából.
Nem önálló szélerőmű, hanem szélerőműparkok telepítése esetén számolni kell az erőművek lapátjai által elfoglalt légtérrel és az egymást „árnyékoló" hatással. Kb. 4-5 turbina helyezhető el négyzetkilométerenként, ami körülbelül 15 MW/km2-t jelent. Az erőművek az 1 km2 területnek csupán töredékét foglalják el, hiszen a turbinák közötti földterület hasznosítható, például mezőgazdasági termelésre, vagy ott biztosítható a természetes ökoszisztéma fennmaradása.
Lakott területeket körülölelő védőzónákban (a szabályozás szerint 700 méteres sávban), ahol szélerőmű elhelyezése nem javasolt, illetve tilos, továbbra is a naperőművek jelenthetik a megoldást.
500 kW alatti teljesítményben azonban nem gazdaságos naperőművet létesíteni, tehát amennyiben nem áll rendelkezésre az ehhez minimálisan szükséges összefüggő 1,5-2 hektáros terület, és a területet energiatermelésre kívánják hasznosítani, s a lakott területtől mért szükséges védőtáv adott, akkor egy szélerőmű jelenthet megfelelő alternatívát, mely 0,2-0,3 hektáron is elhelyezhető.
A legértékesebb földterületeket meg kell hagyni kizárólag mezőgazdasági termelésre! A kisebb értékű földeken a szélerőműveket érdemes előnyben részesíteni a sokkal kisebb területfoglalás miatt, a naperőműveket pedig tetőfelületeken vagy barnamezős beruházásokként érdemes megvalósítani.
