Ez azonban a talajban gyorsan lebomlik, és a gáz újra a levegőbe kerül, az északi féltekén a növények által a nyári időszakban felszívott szén a baktériumok által szén-dioxiddá lebontva télen elpárolog, vagy az állatok emésztése révén ismét a légtérbe jut, így a szén körforgását egyelőre nem lehet megállítani.
Minden növény gyökerén jelen van egy szuberin nevű, parafához és a burgonya héjához hasonló szerkezetű, természetes polimervegyület, ez védi a gyökereket, és a szénnel nehezen felbontható vegyületet alkot, így a szén hosszú ideig megmarad a talajban. A szuberin ezáltal védi a növényeket a kiszáradástól, sőt – érdekes módon – ellenállóbbá teszi azokat az áradásokkal, valamint a talaj sótartalmával szemben is. Ha a szuberint egy komposzthalomba helyezzük, az hosszú időn keresztül megőrzi összetételét akkor is, ha minden más lebomlik körülötte.
A szupernövények nagy mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni – fotó: Shutterstock
A kutatók célja mélyebbre hatoló és nagyobb tömegű gyökeret eresztő, úgynevezett „szupernövények” kifejlesztése, ami a légköri CO2 nagy részét a talajban megkötné, amihez a szuberin természetének részletes tanulmányozása hasznos segítséget nyújt. A feladat óriási, mivel évente ezer milliárd tonna szén-dioxidot kellene a légkörből kivonni. Joanne Chory vezető kutató azonban bízik abban, hogy – ha meg tudják finanszírozni – 5-6 éven belül sikerül a gyökerek szuberin-burkát a jelenleginek a többszörösére növelni.
_fill_540x300_0.jpg)
