A közleményben leírják hogy a 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik, legtöbbjük azonban nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében.
Mosás következtében például egy műszálas ruhából akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, ami onnan könnyen eljut a folyókba.
A SZTE kutatói harmadik éve vizsgálják, és évente mérik a forrástól egészen a torkolatig a Tisza mikroműanyag-szennyezettségét. A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozza.
Évente nő a Tisza mikroműanyag tartalma - Fotó: pixabay.com
Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Sentinel-2 ötnaponta készített felvételei alapján arra is következtetnek, milyen a víz lebegtetett hordaléktartalma, és ennek mekkora részét teszik ki a mikroműanyagok.
Az eredmények azt mutatják hogy évente növekszik a Tisza mikroműanyag tartalma, és a műholdak képei alapján látszik, hogy változik a szennyezés eloszlása is.
Ennek egyik oka az, hogy a Felső-Tisza mentén a települések egy részén nem megoldott a szennyvíztisztítás vagy csak az elmúlt négy-öt évben készült el a tisztító.
A műanyagok nagyon lassan bomlanak le, és amióta műszálas ruhák léteznek, az elmúlt évtizedben a szennyvízzel a folyóba kerülnek és ott is maradnak körülbelül 500-1000 évig.
Az SZTE kutatói a tervek szerint tovább vizsgálják a Tisza és esetleg más folyók mikroműanyag-szennyezettségét, arra is választ keresve, hogy az árvizek miként szállítják tovább a szennyezést, és hol rakják azt le. A szakemberek arra is kíváncsiak, mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban, és milyen veszélyt jelenthet az iszap mezőgazdasági parcellákra történő kihelyezése a talajra – áll a közleményben.
Indexkép: pixabay.com
