Globális klímaváltozás
A klímaváltozás okozta globális felmelegedés hatására a Föld számos pontján válik egyre szélsőségesebbé az időjárás. Az éghajlatváltozás a földtörténet nagy szelekciós ereje, mind az állatvilág, mind a növényvilág tekintetében azonnal és komolyan fenyegeti a túlspecializálódott fajokat, gondoljunk csak a koalákra, melyek szinte kizárólag csak eukaliptuszleveleket esznek.
A változó vagy csak egyszerűen szeszélyesebbé váló időjárás - mint például az Európában gyakorivá vált tavaszi és nyári évszakokban az Északi-Sarkról ékező jeges levegőt hozó jet-betörések - nagy mértékben megnehezítik a népszerű élelmiszerek alapanyagainak előállítását. A gazdák minden bizonnyal előbb-utóbb nem is lesznek képesek az eddigi mennyiségeket megtermelni mindenből, ami azt jelentheti, hogy az elkövetkező években ezekből a cikkekből egyre kevesebb és kevesebb kerül majd piacra.
A felmelegedés konkrét veszélyeket hordoz a ma megszokott és közkedvelt ételek előállítására nézve. A hirtelen lezúduló eső vagy a hosszan tartó szárazság jelentős károkat okozhat, a változó természeti körülmények befolyásolják a termények életciklusát, ami könnyen leállíthatja a ma működő ellátási láncokat.
2020-ban 10 milliárd kilogramm kávébabot termeltek - Fotó: envatoelements
1. Az első nagy kedvenc, melynek talán búcsút kell mondanod: a kávé
A kávé az egyik legnépszerűbb ital a földön, nagyjából 2 millió pohárral fogy el belőle minden nap. Ahhoz hogy ezt a hatalmas igényt kiszolgálják, 2020-ban összesen 10 milliárd kilogramm kávébabot termeltek világszerte. A legtöbb kávébab ültetvény Latin-Amerikában található ahol a hőmérséklet emelkedésének hatására az úgynevezett kávé rozsdagomba (la roya) okoz egyre nagyobb gondot. Ez gombafajta rozsdaszínű spórával borítja be a kávécserje levelét megakadályozva így azt a fotoszintézisben.
"A gomba 2012 és 2017 között körülbelül 2.5 milliárd euró kárt okozott a gazdáknak, akik közül majdnem 2 millióan felhagytak a termesztéssel."
Ugyanakkor nem csak a rozsdagomba adhat okot aggodalomra. A változó hőmérséklet hatására a kávécserje termesztéséhez használt megművelhető területek száma is folyamatosan csökken. Afrika előreláthatólag 2080-ig elveszíti majd kávécserje termesztésére alkalmas területeinek 65 százalékát. A tudósok ma úgy gondolják, hogy talán a rezisztencia-nemesítés lehet a megoldás, vagyis olyan fajták termesztése melyek jobban ellenállnak a klímaváltozás viszontagságainak, de ezzel együtt is lehetséges, hogy az Arabica kávé napjai meg vannak számlálva.
Kakaóbab szemek, a fekete arany, a csokoládé alapanyaga. - Fotó: Pixabay
2. Hát ez tényleg fájni fog. A csokoládé is a listán van.
Táblás csoki? Bonbon? Torta? Csokilikőr? Lehetséges, hogy mindezeket el kell majd felejtened. A kakaó bab óriási népszerűségnek örvend, ez gyakorlatilag a depresszió ellen leghatásosabb és legtöbbet fogyasztott gyógyszernek nem minősülő táplálék és ugyanúgy katasztrófával néz szembe ha a hőmérséklet emelkedés a jelenlegi trendeknek megfelelően folytatódik.
A kakaófának speciális a környezet-igénye a megfelelő növekedéshez, és csak az egyenlítő környékén honos, élőhelyének legtávolabbi határa mindössze az északi és déli szélesség 20. fokáig tart. Egyenletes hőmérsékletre van szüksége, magas páratartalommal, bőséges csapadékkal, nitrogénben gazdag tápanyagellátással, és lehetőleg szélvédett környezetre, amivel jellemzően leírtuk az esőerdőkben uralkodó körülményeket. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) számításai alapján a kakaótermő területek 2050-ig nem kevesebb, mint 2,1 Celsius fok átlaghőmérséklet emelkedéssel néznek szembe, ami nagy mértékben csökkenti majd a növény termőterületeit.
A Gros Michel kihalt, maradt a ma ismert Cavendish banán, mivel ez rezisztens volt a gombafertőzésre. Fotó: Unsplash
3. Ami már egyszer kipusztult: a banán
A banán a világ egyik legnépszerűbb gyümölcse, amit 135 országban termesztenek, és a jóslatok szerint 2070-re 50 százalékkal nő majd a globális banántermelés földterülete. Az 1960-as évekig a gyümölcs „Big Mike" becenévvel emlegetett Gros Michel fajtája volt leggyakrabban megtalálható a fejlett nyugati világ boltjainak polcain. Aztán jött egy másik gombafajta, a Fusarium wilt, vagyis a Panama-kór mely képtelenné tette a növényt a víz és a tápanyagok felvételére, halálra ítélve ezzel a kipusztítva ezzel a Gros Michelt. A gomba talajban, vízben, és fertőzött felületeken is terjedt, a gombaölő szerek pedig hatástalannak bizonyultak ellene. A Gros Michel kihalt, maradt a ma ismert Cavendish banán, mivel ez rezisztens volt a fertőzésre.
Mivel a banán trópusi növény, a globális átlaghőmérséklet-emelkedés akár még több termőterületet is hozhat, ugyanakkor mivel a növény vízigényes, nem minden terület alkalmas ültetvénynek. A vízhiány és a hőmérséklet emelkedése mindeközben elősegíti a Black Sigatoka betegség terjedését, melyet a változatosság kedvéért - tadamm - ismét csak gombák okoznak.
A Cavendish fajta a Panamának ugyan ellenáll, azonban a Black Sigatokának már sajnos nem, így az megtámadja a növények leveleit, sejthalált okoz, melynek nyomán ismét csak leáll a fotoszintézis, csökken a termés mennyisége és romlik a minősége. Kezelésként ismét csak gombaölő szereket alkalmaznak és levágják a megfertőződött levélrészeket, de a gomba is képes rezisztencia kifejlesztésére, és a "legjobb esetben" is jelentős környezeti károkat okozó vegyszerezés mellett csökken folyamatosan a banántermelés mennyisége.
Egyetlen avokádó megtermesztéséhez 250 liter vízre van szükség. - Fotó: Pixabay
4. Avokádó
Az avokádó a banánhoz hasonlóan monokultúrás növény, vagyis az avokádó-ültetvény területén csak avokádót lehet termeszteni, ami csökkenti a biodiverzitást, és ezt a növényt is sebezhetővé teszi a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Ahhoz hogy megakadályozzuk a fertőzéseket és az állomány teljes pusztulását ismételten rengeteg növényvédőszert kell alkalmazni, ami jelentős környezeti terhelést jelent. Az avokádó optimális hőmérsékleti igénye a nem túl meleg és a nem túl hideg közé tehető, nagyon vízigényes, körülbelül 250 liter víz szükséges egyetlen gyümölcs megtermesztéséhez. Ezek az extremitások kiszolgáltatottá és jelentős mértékben védtelenné teszik az avokádót a még éppen csak belelendülő klímaváltozás hatásainak kompenzálásában. Egyes kutatók szerint 2050-re már nem is lesz többé avokádó a Földön.
Két marok kékszőlő, lehetne belőle akár egy jó palack kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon vagy akár rosé. De talán már nem sokáig. Fotó: Unsplash
5. A fentiek után már nem is csodálkozunk: a szőlő (vagyis a bor!)
Talán nem is írunk nagy újdonságot, ha eláruljuk, hogy a borszőlőnek számos speciális, egyedi igénye van a belőle előállítani kívánt bor létrejöttéhez. A ma tapasztalható hőmérséklet-emelkedés miatt sok helyütt az egyedi mikroklímájú, különleges bortermő vidékek is veszélybe kerülhetnek. A fontosabb vidékek eredetvédelmi jogi-oltalom alatt állnak, tehát az ott készült bort nem lehet máshol előállítani mert csak a származási helyén található meg a hozzá szükséges klíma, csapadék és domborzati viszonyok.
Hogy a szőlő mennyire sérülékeny, arra jó példa a monarchia magyarországának szőlőkultúráját majdnem teljesen felszámoló filoxéra-járvány. A filoxéra Franciaországból indult 1863-ban, és uszkve 30 év alatt szinte teljesen elpusztította a kontinens kötött talajra települt, nagy múltú szőlőkultúráját. A termőszőlők mintegy 2/3 része odalett. Magyarországra 1875-ben érkezett meg ez a veszedelem, először Pancsováról jelentették, majd 1897-ig 666 820 kataszteri hold szőlőből 391 217 elpusztult.
Jókai Mór, aki maga is szőlősgazda volt, így írt erről az 1896-ban megjelent „Kertészgazdászati jegyzetek"-ben: „ ...azt hiszem, senkinek sem kell bemutatnom, hogy milyen a filoxéra? Aki nem látta természetben, megismerheti a népszerű füzetekből, amikben le van írva és rajzolva, sokszoros nagyításban. Nálam minden szőlőmunkás kap egy nagyítóüveget, hogy a szőlő gyökerén megvizsgálhassa a gyanús sárga foltot. [...] A filoxéra elleni háborút folytatni kell, mert ami rossz van a földön, az tökéletesen el nem vész soha."
A globális felmelegedés miatt a termőterületek egyre feljebb húzódnak a szélességi körökön át, ami azt jelenti hogy ma már akár Svédországban is lehet szőlőt termeszteni viszont az egyenlítőhöz közelebb eső területek lassan alkalmatlanná válnak a művelésre. A borválaszték sajnos borítékolhatóan csökkenni fog, és egy 2013-as tanulmány szerint a szőlőtermesztésre alkalmas területek 73 százalékkal szintén zsugorodnak majd 2050-ig.
(Forrás: Euronews, DailyMail Kép: Unsplash, Pixabay)
