A fával fűtés és a biomasszával működő erőművek ugyan megfelelnek a jelenlegi európai klímavédelmi szabályozásnak azonban az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC szerint a fapellet égetésével több szén-dioxid keletkezik, mintha az erőmű szénnel működne – írja az MTA az EASAC sajtóközleményére hivatkozva.

Az EASAC szerint a fapellet égetésével több szén-dioxid keletkezik, mintha az erőmű szénnel működne – fotó: Pixabay

„A klímavédelem érdekében be kell fejeznünk a szén és más fosszilis energiahordozók felhasználását, más alternatívánk nincs. Viszont többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha a szenet nagy tételben az erdőkből kitermelt fára, biomasszára cseréljük, azzal az esetek többségében csak gyorsítjuk a klímaváltozást.

Az okok egyszerűek. Amikor a faanyagot, a biomasszát elégetjük, a benne kötött szén CO2 formájában nagyon hamar a légkörbe kerül, ám az újonnan ültetett fák csak évtizedek alatt nyelik vissza az üvegházhatású gázt”

– idézi az MTA Michael Nortont, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatóját az EASAC legutóbbi közleményéből.

A biomassza szabályozás több kárt okoz, mint hasznot?

Az EASAC szerint az üvegházgáz-kibocsátási kereskedelmi rendszerben (ETS) a biomassza felhasználásával történő kibocsátást nullaként könyvelik el, pedig ez nem így van.

A biomassza megújuló energiahordozónak számít és több Uniós tagállamban támogatás jár a felhasználásért. Ennek köszönhetően számos hőerőműben importfával helyettesítik a szenet. A fát többek között az Egyesült Államokból és Kanadából szerzik be. A fűrészpor, a faapríték és -forgács pellet formába préselése tovább növeli a szállítás amúgy is magas szén- dioxid-kibocsátását.

Az importfa szállítása ugyanúgy szén-dioxid kibocsátással jár – fotó: Pixabay

A legfontosabb kérdés, hogy a fapellet égetésével kibocsátott szén-dioxidot mennyi idő múlva kötik meg az erdők. Az EASAC szakértői szerint ez fafajtól függően 50-100 év. A szervezet úgy véli újra megkötési időszakot új szempontként be kellene sorolni a fenntarthatósági kritériumok közé.

A jelenleg érvényben lévő CO2-elszámolási szabályokban van egy kiskapu, amely lehetővé teszi egyes országok számára, hogy csak papíron csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat. A trükközés lényege, hogy az ország területén működő hőerőművekben szén helyett nem elszámolandó importfát és biomasszát égetnek.

„Az energetikai célú biomassza-felhasználás afféle csodaszernek számít, amellyel egyszerre járnak jól a döntéshozók, az erdőgazdálkodók és az energiacégek. De az éghajlat szempontjából ezzel csak csöbörből vödörbe kerülünk”

– idézi William Gillettet, az EASAC energiaprogramjának igazgatóját a szervezet közleménye.