Mindezek nem a szokásos célokat (a vidéki táj erdővel való hasznosítását, parkokban árnyat adó helyek megteremtését) szolgálják, hanem a faiskolák és kertészeti centrumok számára kiváló termesztőközeg alapanyagát adják.

A hagyományos (tőzegmohára, perlitre, vermikulitra és fenyőkéregre alapozott) termesztőközeg helyett egy igen egyszerű, környezetbarát termesztőközeget találtak, nevezetesen a sárgafenyő kérgének, fájának, tobozának, gyakorlatilag teljes egészének a felaprításából nyert közeget, mely tehát más – idegen – anyagot nem is tartalmaz.

A fenyőültetvényekből a gyérítés után felszabaduló fákból az aprítást követően nyerik ezt a közeget, melyet angolból (Whole-Tree) – azaz Teljes- Fa(felhasználás), röviden: Teljes-Fa néven lehetne lefordítani. Ezt az ígéretes közeget (krizantémot termesztve benne) más közegekkel hasonlították össze, mely során igen kedvező eredményeket kaptak, jelezve, hogy ezt a környezetbarát és igen olcsón előállítható közeget érdemes alkalmazni. A kísérleteket számos dísznövényre terjesztették ki dugványokkal és palántákkal dolgozva. A kapott eredmények megerősítették azt a felismerést, miszerint a Teljes-Fa közeg fizikai tulajdonságai (légátjárhatóság, vízmegtartó-képessség stb.) kedvezően hatnak a gyökérfejlődésre, mindez számos kertészeti növényre vonatkozóan.

A faiskolai felhasználás mellett kiváló fizikai tulajdonságainak köszönhetően a talajok javítására is felhasználható, többek között a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére, különösen nehéz agyagtalajoknál. A Teljes-Fa közeggel kapott kiváló faiskolai eredménytől fellelkesedve most azt vizsgálják, milyen más fafajokból lehetne hasonlóan jó termesztőközeget kapni, akár magukban, akár termesztőközeg-komponensként alkalmazva azokat.