November 5-én a Hortobágyi Nemzeti Park területén fedeztek fel egy elpusztult vörösnyakú ludat, amely a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, világállománya csökkenő, mindössze 18 000-19 000 pár.
A vizsgálatok során kiderült, hogy vörösnyakú lúd testében ólomsörét volt – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
Az Agrárminisztérium idén lazított a vadászati szabályozáson megszüntetve az eddig a Tiszántúlon érvényben lévő szűkített vadászidényt.
Vörösnyakú lúd – Fotó: pxfuel.com
Az MME arra hívja fel a figyelmet, hogy részben a klímaváltozás hatására a vörösnyakú ludak átvonuló- és telelőterülete nyugatra tolódik, ezért Magyarország szerepe és felelőssége is jelentősen nő. A vörösnyakú lúd állományának magyarországi súlypontja a Tiszántúlon található, így ezeken a területeken kiemelt szerepe van a vadászati korlátozásnak, főleg úgy, hoegy ez a fokozottan védett lúdfaj szinte mindig a vadászható nagylilik csapataihoz társul és gyakran a védett területeken kívül táplálkozik.
Korábban a vadászati szabályozás figyelembe vette a tiszántúli megyék (Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád-Csanád megyék teljes területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területein) a természetvédelmi szempontokat és a vadlúdvadászat az országos vadászati idényhez képest szűkített időintervallumban engedélyezte. A 38/2021. (X.21.) AM rendelet ezt változtatta meg és tette országosan egységessé.
Az MME publikált kutatások alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy a vörösnyakú lúd október végén érkezik a térségbe, a vonulási csúcs általában novemberben észlelhető, decemberben pedig jelentősen lecsökken az állományuk, ezért a faj szempontjából kiemelt területeken a vadászati korlátozás fenntartása szükséges lenne. Ráadásul a repülő csapatokban a fokozottan védett vörösnyakú ludat és a kis liliket még a faj specialistái sem tudják minden esetben teljes biztonsággal beazonosítani.
Idén októberben jelentet meg – az Agrárminisztérium és az MME gondozásában – a Magyarország madáratlasza című kézikönyv, amely szerint többek között a kis lilik védelme érdekében is a Tiszántúlon december 1-ig biztosítani kell a vadlúd vadászati tilalmat.
Kis lilik – Fotó: pxfuel.com
A hatékony környezetvédelem és fajmegóvás érdekében (melyre a Magyar Államot nemzetközi egyezmények is kötelezik) az MME az alábbiakat kéri az Agrárminisztériumtól:
- vadlúdvadászat beszüntetése az érintett Natura 2000 különleges madárvédelmi területeken;
- szakmai alapokon nyugvó vadászati kíméleti zónák kijelölése 2022-től a két fokozottan védett faj átvonulóhelyeinek számító Natura 2000 területek körzetében;
- a Minisztérium által jóváhagyott kis lilik fajmegőrzési terv Minisztérium által vállalt feladatainak végrehajtása;
- vörösnyakú lúd fajmegőrzési terv elkészítése;
- közös (vadászati, mezőgazdasági és természetvédelmi) tudományos jellegű vizsgálatok beindítása arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű vadkárt jelentenek az őszi gabonákban legelő vadludak;
- közös (vadászati, mezőgazdasági és természetvédelmi szakmai) program beindítása az illegális lelövések megelőzése érdekében.
