A nem megfelelő módon kihelyezett ragasztós rágcsálócsapda nem csak az egereket vagy a patkányokat, hanem védett és fokozottan védett madarakat,  emlősöket, hüllőket is csapdába ejtheti – hívta fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

A ragasztóban foglyul esett állatok sokszor napokig is szenvedhetnek, mielőtt elpusztulnak, és sok esetben már akkor sem lehet őket megmenteni, ha  időben rájuk is találnak.

kuvik

A kihelyezett csali a kuvikokat is vonzza — fotó: pixabay.com

Az élelem nem csak a rágcsálókat vonzza

A csali, amit a ragacsos felületre szórnak, nem csak a kellemetlenkedő rágcsálókat vonzza hanem más, élelmet kereső állatokat is. Még az is gyakran előforduló eset, hogy a vergődő, csapdába esett, rágcsálókra és énekesmadarakra felfigyelnek a ragadozómadarak is, és lecsapva rájuk, ők is áldozatul esnek.

Ilyen csapdát csak nagyon körültekintően szabad kihelyezni

Ha valaki a rágcsálóirtásnak ezt a változatát alkalmazza, akkor alaposan  gondolja át, hogy mit tesz. A csapdát mindig a használati utasítást betartva kell kihelyezni, olyan zárt térben, ahol a nemkívánatos kártevőkön kívül más állat biztosan nem tud hozzáférni - javasolja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Fontos, hogy kültéren nem szabad használni, mivel a ráhelyezett csali a védett és fokozottan védett madaraknak, hüllőknek, emlősöknek, valamint macskáknak, kutyáknak is vonzó lehet.

széncinke

Széncinege — fotó: pixabay.com

Legutóbb egy kuvik és két másik madár esett áldozatul

A probléma fontosságára egy 2022. január 2-án Szegeden történt újabb sajnálatos eset világított rá, amikor  lakossági bejelentés  érkezett a Természetvédelmi Őrszolgálathoz, miszerint az utcán egy ragasztós egércsapdába ragadt kuvikot találtak. A területileg illetékes természetvédelmi őr a fokozottan védett baglyot a Szegedi Vadasparkba szállította, amely azóta már sajnos elpusztult.

A kérdéses csapdának nemcsak a kuvik volt az egyetlen áldozata, hanem két másik védett madár is: egy széncinege teteme és egy, már fel nem ismerhető, kistestű énekesmadár maradványai is a ragasztóanyagban voltak. A csapdát feltételezhetően nem a használati utasításnak megfelelően használták, majd ráadásul a még élő bagollyal együtt egyszerűen az út mellett hagyták.

A még élő kuvikkal együtt dobták az utcára a ragasztós csapdát, a kuvik mellett egy széncinege teteme is látszik — fotó: Albert András facebook.com/KiskunsagiNemzetiPark/

A cselekedet kimerítheti a károsítás és a kínzás fogalmát is

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása", - ez a cselekedet kimerítheti a károsítás és a kínzás fogalmát is.