A csökkenő húsfogyasztás és a hatékonyabb gazdálkodási módszerek használata elengedhetetlen világszerte, hogy megszüntessük a környezetben okozott irreverzibilis károkat, állítja egy új tanulmány.
A kutatásból, melyet a Minnesotai Egyetem végzett, az is kiderül, hogy a jövőben a mezőgazdaság fenntarthatósága az étrendek megváltozásában és a növekvő hatékonyságban fog rejleni, nem pedig az élelmiszer-termelési rendszerek közötti változások következménye lesz.
– Ha csökkenteni akarjuk a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását, de továbbra is biztonságos élelmiszer-ellátást akarunk biztosítani a növekvő lakosság számára, akkor fontos megérteni, hogyan függnek össze ezek a dolgok. Ciklusértékelést használva – ami részletezi az input, output és az élelmiszer-termelési rendszer környezetre gyakorolt hatásait – a kutatók elemezték az élelmiszer-termelési rendszerek viszonylagos természeti hatását (például: konvencionális vs. bio; abrakon vs. legelőn nevelt marha; vonóhálós vs. nem vonóhálós halászat; és üvegházas vs. szabadföldi termesztés), a különböző mezőgazdasági inputok hatékonyságát (mint például a takarmány és műtrágya) és többféle élelmiszert – mondta a vezető szerző, Michael Clark.
A hatások, melyeket vizsgáltak a hasznosított területek szintjein, az üvegházhatású gázok kibocsátására (ÜHG), a fosszilis üzemanyagok használatára, az eutrofizációra (tápanyag-elszivárgás) és savanyodási potenciálra vonatkoztak.
Clark szerint „bár a magas mezőgazdasági hatékonyság alacsonyabb környezeti terheléssel jár, a részletezett kép, amit láttunk, nagyon vegyes. Míg a biorendszerek kevesebb energiát használtak, nagyobb volt a területhasználatuk, nem mutattak előnyös hatást az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve, és hajlamosak voltak magasabb szintű eutrofizációra és savanyodásipotenciál-értékekre a termelt élelmiszerekre lebontva. A legelőn tartott marha pedig több területet igényelt és több GHG-t bocsátott ki, mint az abrakon tartott társaik”.
Azonban a szerzők feljegyezték, miszerint ezek a megállapítások nem jelentik azt, hogy a konvencionális termelés fenntartható. Ehelyett a javaslatok alapján a különböző termelési rendszerek előnyös részeinek kombinálása sokkal fenntarthatóbb mezőgazdaságot eredményezne, ha például a biocsökkentett vegyi anyagokra való támaszkodása a konvencionális rendszerek magas hozamaival párosulna.
Egy nagyobb étrendváltás, mint a kevesebb húsfogyasztás vagy a vegetáriánus étrend, sok pozitív hatással bírna a környezeti fenntarthatóságra és az emberi egészségre – fotó: Shutterstock
– Érdekes módon az derült ki, hogy a kérődzők húsától való eltávolodás – melynek tízszer nagyobb hatása van a környezetre, mint más állatok húsán alapuló élelmiszereknek – a táplálkozási szempontból hasonló húsok felé, mint például a sertés, csirke vagy hal, látványos pozitív hatással lehetnek mind a környezetre, mind a humán egészségre. Egy nagyobb étrendváltás, mint a kevesebb húsfogyasztás vagy a vegetáriánus étrend, sokkal több pozitív hatással bírna a környezeti fenntarthatóságra és az emberi egészségre – jegyezte meg Clark.
A társszerző David Tilman professzor szerint elengedhetetlen, hogy tegyünk valamit a politikán és az oktatáson keresztül az alacsony hatás elfogadása és az egészséges élelmiszerek érdekében, úgymint az alacsony befolyású, de nagy hatékonyságú mezőgazdasági termelő rendszerek.
– A tétlenség jelentős környezeti hatásnövekedéshez vezetne, beleértve a 200-1000 millió hektárnyi mezőgazdasági művelés alatt álló földterület kimerülését, egy hozzávetőlegesen háromszoros növekedést a műtrágya- és növényvédőszer használatban, egy 80 százalékos mezőgazdasági ÜHG-kibocsátás-emelkedést és az étrenddel összefüggő megbetegedések számának gyors növekedését (pl. elhízás és cukorbetegség) – mondta.
Tilman hozzátette, a lépések egyidejű alkalmazása ezen és más megoldásoknak azonban megelőzhetik a mezőgazdaság környezeti terhelésének növekedését.