A klímaváltozás drámai fordulatai nem a távoli jövőben zajlanak majd, hanem a jelenben, a szemünk előtt, ezért most kell kezdenünk vele valamit – mondta Molnár László meteorológus a 24.hu-nak adott interjújában.

Az Észak-atlanti bukóáramlás (AMOC) léte vagy nemléte az egész Föld éghajlatát meghatározza. Az északi és déli félteke között energia-átvitelre van szükség az éghajlat kiegyenlítődése érdekében, és az energia hetven százalékát a légkör, harminc százalékát az óceán viszi át. Ha az óceánban valami probléma lesz, akkor a légkörnek kell átvennie ezt a szerepet – magyarázta a lapnak a szakértő.

Hozzátette, hogy az AMOC gyakorlatilag a Golf-áramlat folytatása. Ha nagyon lelassul vagy leáll, akkor ott, ahol át kéne vennie a szállító funkciót, feltorlódik a meleg víz, és a tenger túlmelegszik. Egyébként ezek az események zajlanak már most is, ezért következett be a durva floridai hőhullám. Szinte felforrt a víz Floridánál, mert torlódik a Golf-áramlat meleg vize, nem továbbítódik a sarkkör irányába. A bukóáramlást nem a Föld forgása hajtja, hanem az úgynevezett termohalin cirkuláció. Ám a klímaváltozás hatására az északi sarkvidék tengeri jege rohamosan olvad, és ez az egész cirkulációs rendszer működését megzavarja.

Az utóbbi négy évben az olvadás nagyon felgyorsult. Most pedig ott tartunk, hogy minden felfordul, olyan hőmérsékleti adatsorokat látunk, amik arról tanúskodnak: nagyon nagy a baj – emelte ki Molnár László.

A meteorológus szerint a Kárpát-medencében a mostani átlaghőmérsékletnél 2–3 fokkal hidegebb lesz. Ez azt jelenti, hogy egyes időszakokban kegyetlen lehűléseket okoz majd, nem lesz ritka a tartós fagy és az akár mínusz húsz- vagy harmincfokos hideg sem.

Olyan teleink lesznek, amikor befagy a Duna újra. Cserébe viszont olyan nyarak jönnek, amikor nem 32 fokos, hanem akár 45-48 fokos hőségektől szenvedünk – magyarázta.

Ráadásul a folyóink, főleg az árterületeink nincsenek felkészítve olyan árhullámokra, amik ilyen helyzetből következnek. Amikor a nagyon hideg télből egy rövid, pár hetes vagy akár csak néhány napos átmenet után – amit tavasznak már nem is nagyon lehet nevezni – átmegyünk egy nagyon forró nyárba, az azzal jár majd, hogy sokkal több hó és jég fog felhalmozódni télen az Alpokban, és az rettentő gyorsan fog elolvadni. Tehát olyan jeges áradások lesznek, amit a modern ember még nem látott – hangsúlyozta.


Kiemelte, hogy a Föld élelmiszerkosarainak nevezett helyek – az USA és Kanada középső nagy alföldi régiói vagy a Csernozjom-régió Oroszországban és Ukrajnában –használhatatlanok lesznek gabonatermesztésre. Vannak olyan rövid tenyészidejű fajok, mint a sárgarépa, a zöldborsó meg a retek, amiket valószínűleg lehet majd termeszteni, csak át kell hozzá alakítanunk az étrendünket. Meg az életmódunkat, hiszen ez a megváltozott klíma a jelenleginél is nagyobb energiaszükséglettel jár majd: télen fűteni és nyáron hűteni kell. A Kárpát-medencében is csak rövid tenyészidejű növényeket lehet majd termeszteni, amik abban a forróságban – öntözés mellett – megélnek.

Úgy látom, hogy már nem a megelőzésre kell fordítani az energiáinkat, mert az kárba vész. Az erőforrásokkal, ahogy az ENSZ-főtitkár, António Guterres is mondta, az alkalmazkodást fókuszba helyezve kellene gazdálkodni – emelte ki Molnár László.

Indexkép: Shutterstock