A tanulmány nagy előnye (többek között) abban rejlett, hogy a korábban figyelmen kívül hagyott indirekt tényezőket is számba vették. Mik ezek? Ilyen pl. a műtrágya biotrágyával való helyettesítésével járó számos talajtani előny. A keletkező biogázról bebizonyosodott, hogy a benzinhez képest kibocsátása 95 %-kal kisebb mértékű üvegházhatást vált ki (korábban 80 %-osnak tartották ennek mértékét). A környezetre, de főleg a klímára nézve annyira előnyös biogáz környezetbarát jellegét a termelési költségek növelése nélkül is - a termelési technológia tökéletesítésével - tovább lehet javítani, azaz a benzinhez képest akár 120 %-osra növelve a kettő közötti emisszióbeli különbség mértékét. A hulladékhasznosítással a biogáz termelése mellett a gazdák számára értékes trágyaszer áll rendelkezésre, számukra ezzel nagy megtakarítást eredményezve. Az EU által szorgalmazott CO2-emisszió-csökkentési tervekbe tehát jól beleillik a biogáz mint életképes energia fokozott mértékű felhasználása.
A klímaváltozás és a növények
A klímaváltozás és az azzal járó szélsőséges időjárási jelenségek (vízözön-szerű esőzések vagy hosszú aszályos időszakok) gyakori fellépése az ökoszisztémákra és ezen belül a növényi közösségekre kedvezőtlen kihatással vannak. Az iménti jelenségek növényvilágra való káros kihatásai erősen foglalkoztatják az európai – ezen belül is a közép-európai – botanikai szakembereket. Több német intézet és egyetem összefogásában az EVENT kutatási programban cserepes növényeken és szabadföldi viszonyok között vizsgálták a növények reagálását a mesterségesen kialakított szárazsági feltételek között. Hasonlóan szimulálták a felmelegedéseket, a talajnedvesség-változásokat, a hirtelen fellépő fagy- és harmatszakaszokat. Lényegében tehát a klímaváltozás következményeit szimulálták, vizsgálva a növényeknek azokra való reagálását – „normál” viszonyok között tartott növényekkel összevetve. A talajban bekövetkező változó fagyszakaszok természetszerűleg kedvezőtlenül hatottak a növényekre. Megfigyelték, hogy a növények a szélsőséges időjárási viszonyokra nagyobb ellenálló képességet mutattak, ha más növényfajokkal kevert közösségben – tehát gazdag biodiverzitásban – éltek. De erre ellenpélda is akad, mint a csarab (Calluna vulgaris). E növény füvekkel vegyes állományban a virágzási időben fellépő szélsőséges szárazságot kevésbé viseli el. Itt arról van szó, hogy szárazságkor a füvek gyökérrendszere egy sűrű „hálót” képez, mely a talajból a vizet kivonja és a csarab túlélését ezzel megnehezíti.
