Ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés múlt héten, annak szövege azonban jelentősen eltér az ellenzék által tavaly augusztusban benyújtott előterjesztéstől, sőt a kormánypárti többség a címét is átírta: a klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről szól a jogszabály. A képviselők 119 igen, 51 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényt – tájékoztat az MTI.

Az ENSZ szerint 2030-ig van csak esély visszafordítani a klímaváltozás pusztító folyamatát – fotó: Pixabay

Az eredeti javaslat legfontosabb rendelkezése a klímavészhelyzet kihirdetése lett volna, mert az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig van csak esély visszafordítani a klímaváltozás pusztító folyamatát.

A kormánynak klímavédelmi törvényt kellett volna kidolgoznia a többek között olyan célok elérése érdekében, mint:
• Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházhatású gázok kibocsátását,
• legalább 30 százalékkal csökkenti energiafelhasználását
• és addigra a végső energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri,
• továbbá 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.

A most elfogadott klímavédelmi törvényben ezek a célok módosultak, többek között rögzítették:
• Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest (ehhez tudni kell, hogy 1990 után a hazai nehézipar összeomlása miatt egyébként is jelentősn csökkent a kibocsátás) 
• Az ország bruttó végső energiafogyasztásban pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig.
• Magyarország 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.

Az elfogadott törvényben rögzítették Magyarország 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet – fotó: Pixabay

A törvényben emellett az Országgyűlés az elhivatottságát hangsúlyozza aziránt, hogy megvédje természeti örökséget és „annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk", továbbá megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés – írja az MTI.

A nemzeti klímapolitikának az egész Kárpát-medencére érvényesnek kell lennie, igazodnia kell az ország nemzetközi és európai uniós vállalásaihoz, de figyelembe kell vennie a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is és a szennyező fizet elvét, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia – olvasható.