A hulladékok környezeti hatásai
A környezetbe kibocsátott és nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai többféle módon jelentkeznek.
• Szennyeződik a víz: a nem megfelelően kezelt hulladékokat, azok bomlástermékeit a csapadékvíz a talaj felszínén szétmossa, és az beszivárog a talajba, az anyagok bekerülnek a talajvízbe, és a vízminőség romlását okozzák, vagy akár teljesen tönkre is teheti a környék vízellátását bizonyos kórokozók vagy szennyező anyagok vízbe kerülése.
• Szennyeződik a levegő: a kezelés nélküli hulladékhalmok porát, darabjait a légmozgás a levegőbe emeli, továbbá a hulladékok égetésekor keletkező égéstermékek is szennyezik a levegőt.
• Fertőzésveszély alakulhat ki bizonyos anyagok vízbe vagy levegőbe kerülése folytán.
• Rovarok, rágcsálók elterjedését okozhatja a nem megfelelő hulladékkezelés, amelyek szintén fertőző betegségeket is okozhatnak.
• És nem elhanyagolható szempont a környezet esztétikuma sem: a szétszórt hulladék látványa tönkreteszi a táj szépségét.
A hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása során a következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre:
• a hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladékok veszélyességének csökkentése,
• a hulladékok fajtánkénti gyűjtése és hasznosítása,
• a nem hasznosítható hulladékok megfelelő módon történő ártalmatlanítása.
A hulladékhegyek csökkentésének egyik lehetősége a szelektív hulladékgyűjtés, mely a számunkra feleslegessé vált hulladékoktól segít környezetbarát módon megválni.
Ma még hazánkban nagy mennyiségű hasznosítható anyag kerül a kukákba, melyek jobb helyen lennének a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, mert így biztosított a hasznosításuk.
Sokan azért nem vesznek részt a szelektív hulladékgyűjtésben, mert nem tudják, hogy mit és hogyan kell és lehet külön gyűjteni, illetve ennek milyen haszna van a személyes életében.
A nem megfelelően kezelt hulladékoknak komoly környezetkárosító hatásuk van – fotó: Shutterstock
Szelektív hulladékgyűjtés
A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozás első lépése. Ehhez mindannyiunk aktív közreműködésére van szükség. A szelektív hulladékgyűjtés során anyag szerint szétválogatva gyűjtjük a hulladékot, amiből jelentős környezeti előnyök származnak.
A külön gyűjthető hulladékfajták, amelyekhez a gyűjtőszigetek nyújtanak segítséget – néhány fontos tudnivalóval:
• Papír: a tejes és gyümölcsitalos dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra! Ne dobjuk bele az élelmiszer-maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó papírokat, használt papír zsebkendőt, szalvétákat stb.
A feldolgozás legfontosabb feltétele, hogy a papír ne legyen szennyezett! Továbbá a papírgyűjtő konténerbe csak papír kerüljön! Ez magától értetődőnek tűnik, mégsem teljesen az: például ne dobjunk olyan kartondobozt bele, amelyen a doboz lezárásához használt ragasztószalag van, valamint a hulladékpapírok közül kerüljenek eltávolításra a fóliázott, laminált papírok.
A papírgyártás folyamatához jelentős mennyiségű energiára van szükség. Az újrapapír készítésével rengeteg vizet és energiát takaríthatunk meg.
• Üveg: kiöblítve dobjuk a konténerbe, és távolítsuk el róluk a fémkupakokat.
• Műanyag: itt is fontos, hogy ezek tisztán kerüljenek a konténerbe, ne dobjunk bele zsíros, olajos flakont, nem kimosott joghurtos poharat stb.
• Fémek: szintén tisztítva kerüljenek a konténerbe. Nagyon fontos volna szelektív gyűjtésük, mert a gazdaságba történő visszaáramoltatásuk igen jelentős energiamegtakarítást eredményez. Az érclelőhelyek kimerülése, a kitermelés költségeinek emelkedése, valamint a fémek előállításának és feldolgozásának magas járulékos költsége fontos szempont a fémek újrahasznosítása során, továbbá a fémhulladékok hasznosításával nem csak nyersanyagot takarítunk meg, de jelentős mennyiségű energiát is.
Külön kategóriát képeznek a veszélyes hulladékok. A veszélyes hulladék leadható a hulladékudvarokban vagy az önkormányzat által szervezett veszélyeshulladék-gyűjtő akciók keretében.
A leggyakoribb, háztartásokban is fellelhető veszélyes hulladékok az elemek és a gyógyszerek, a festékek, a sütőzsiradék, az akkumulátor.
• A gyógyszereket semmiképpen ne dobjuk ki az otthoni szeméttárolóba vagy lefolyóba, mert károsíthatják a természetet és a vízbe jutva az egészségünket is. Ezeket a gyógyszertárakban adjuk le!
• Elektronikai hulladékok: amennyiben új készüléket vásárolunk, a vásárlás helyén visszaveszik régi, már feleslegessé vált készülékünket. Több üzletben vásárlás nélkül is átveszik tőlünk az elektronikai hulladékot. Egyre több azon önkormányzat is, amely elektronikai hulladék begyűjtésére lomtalanítást szervez.
• Elem: semmiképpen ne dobjuk ki szemetesünkbe! Már számtalan helyen visszaveszik a használt elemeket.
Növelhetjük a termésmennyiséget a komposztálás által – fotó: Shutterstock
És mi a teendő a szerves hulladékkal?
• A komposztálás jelentősen csökkenti a háztartásokból elszállítandó hulladék mennyiségét, így a hulladéklerakók élettartama megnő.
• A komposztálással javíthatjuk kertünk talajminőségét, és a növényi eredetű hulladékokat hasznosan juttathatjuk vissza a természet körforgásába.
• Komposztálás esetén nem kell műtrágyát venni a kertbe, és nem kell megfizetni a nagyobb tömegű zöldhulladék elszállítását. A komposztálás elősegíti a folyamatban részt vevők környezettudatos magatartásának fejlődését.
• Az ültetéskor növények alá kerülő földhöz, tehát akár virágcserepekbe, balkonládákba is lehet keverni a komposztot.
• Zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő, ha azok talaját beterítjük komposzttal, majd azt beforgatjuk az alatta lévő földbe.
A fentiek tükrében tehát könnyen belátható, hogy a megfelelő hulladékgyűjtés és hulladékgazdálkodás mindannyiunk feladata és kötelessége, hiszen ivóvizünk, a levegő, az asztalunkra kerülő ételek minősége és egészségünk nagymértékben múlik azon, hogy mennyire gondolkodunk felelősen e kérdésről.
_fill_540x300_0.jpg)
