Más klinikai mintáktól (pl. nyál, vizelet, vér) eltérően ugyanis az állatok szőrzete kémiailag közömbös, és egységes, viszont tartósan ki van téve a szennyező anyagoknak, amelyek az emberekre is veszélyesek lehetnek.
Az állatok környezetében tartósan jelen lévő kémiai elemek folyamatosan beépülnek a szőrök szerkezetébe és gyökereibe, és a szőrben lévő cisztein hatására ott megőrződnek, így a szőrök mindig megbízható információkat adnak a mérgező elemek anyagcseréjéről.
Az állatok szőre megbízható információval szolgál– fotó: Pixabay
Emellett a begyűjtött szőrminták szerkezete gyakorlatilag nem változik, így nem igényel hűtést. A nehézfémek (króm, cink, arzén, kadmium, ólom, stb.) jelenléte komoly veszélyt jelent az emberre és az élő környezetre. Ezért a szőrmintákból kimutatható szennyezettség értékes jelzést szolgáltat a veszély jelenlétére és az elhárítás szükségességére.
Az olasz kutatók 90 Holstein-Fríz tehén szőrzetéből vett egyedi minták alapján megállapították, hogy ezek az állatok életük során csak kis mértékben voltak kitéve nehézfém-szennyeződésnek.
Forrás: agroxxi.ru
