A kínai kormány fejlesztési- és reformbizottsága a kínai meteorológiai hivatal megvalósíthatósági tanulmánya alapján arra jutott, hogy emberi beavatkozással igenis növelni lehetne a csapadék mennyiségét az ország tíz százalékát kitevő, 960 ezer négyzetkilométeres északnyugati tartományokban, az ország legszárazabb részén.


A tervek szerint a pénzből négy új repülőt vásárolnának, nyolc meglévőt modernizálnának, 897 új esőcsináló rakétát telepítenének és az így már összesen 1856 esőrakétát rendszerbe kötnék, hogy egy központból irányíthassák. A tervek szerint mindezt három év alatt valósítanák meg-írja a44.hu a Via South China Morning Postra hivatkozva.

Több kormány rákényszerült már a klímaváltozás miatt az esőcsinálásra — fotó: Shutterstock

Az életünket nagyban befolyásolja a klímaváltozás

Az árvizek, hurrikánok, aszályok egyre gyakoribbá válása növeli a politika és a gazdaság igényét az időjárás módosítására. Ám a technológiai fejlesztéseket e téren nagy titoktartás övezi.

Az esőhiányos Közel-Keleten Abu-Dzabi emírje, Khalifa bin Zayed szultán fél évvel titkos „esőfakasztó” projektje elindulása után nyilatkozott csak a programról. A svájci kutatókkal közösen végzett kísérletben 2010 nyarán helyezték üzembe azt az esőcsináló gépet, amelynek két hónap leforgása alatt 52(!) alkalommal sikerült látványos eredményt produkálnia, éppen a legaszályosabb időszakban. A 11,2 millió dolláros projekttel az olajsejkség célja az, hogy kiváltsa a tengervíz-sótalanítás költséges technológiáját, mivel egy ilyen üzem építése 850 millió, fenntartása évi 6-45 millió dollárba kerül.

Lézersugárral is próbálkoznak

A levegőbe kilőtt lézersugár ionizálja a légköri nitrogén- és oxigénmolekulákat, így  plazmacsatornát hoz létre. Kasparian szerint ezek a plazmák lehetnek a természetes kondenzációs magvak. A ködkamrában végzett kísérletek során ezzel az eljárással 50–80 mikrométeres esőcseppeket állítottak elő. A kísérleteket több alkalommal a szabad ég alatt is elvégezték. Azt figyelték meg, hogy alacsony páratartalmú körülmények között a folyamat nem indukált cseppképződést. Azonban amikor a páratartalom magas volt, a keletkezett cseppek akár 20-szor nagyobbak voltak, mint laboratóriumi körülmények között. Mindazonáltal a technológia még mindig korai szakaszban van, hiszen az eljárás csak a lézercsatorna mentén képes esőt csinálni. A következő lépés annak elérése lesz, hogy a páraképződés nagyobb területen menjen végbe – állítja Kasparian.