Németországban megoszlanak a vélemények a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának betiltását illetően. Egyesek azon az állásponton vannak, hogy a teljes tiltás helyett a szennyvíziszapban lévő szennyeződések okainak tudatosítására kellene a hangsúlyt helyezni és a lakosság környezettudatosságát fokozni.
Így például a feleslegessé vált gyógyszerektől semmiképpen nem szabad a WC-be eresztéssel megszabadulni, háztartási tisztítószereket sem szabadna nyakra-főre – pazarlóan – használni, de a testápolószerekkel is takarékosabban kellene bánni.
Kétségtelen, az elmúlt években ilyen megfontolásoknak köszönhetően a szennyvíziszap minősége az országban jelentősen javult, így a mezőgazdaságban való felhasználása nem ütközhet akadályokba.
Az elmúlt évek során javult a szennyvíziszap minősége Magyarországon – fotó: Shutterstock
Nagy súllyal esik az is latba, hogy a szennyvíziszap fontos tápelemek gazdag „tárolója”, a foszfor és nyomelemek mellett nitrogént, káliumot és cinket is tartalmaz. Ráadásul az igen gazdag humintartalmának (humin- és fluvinsavak) köszönhetően a talajjavításban is jól hasznosul.
Az országban 2014-ben a szennyvíziszap 60%-át égették el, azaz az észszerű felhasználás nem oldódott meg teljesen. Kétségtelen, a talaj és a talajvíz védelmében a trágyázáshoz szóba jöhető szennyvíziszapban a határértékekhez szigorúan kell ragaszkodni, ráadásul zöld területeken (parkokban, füves területeken), gyümölcs- és zöldségtermesztésben sem szabadna felhasználni.
_fill_540x300_0.jpg)
