Ma van az az ózon világnapja.
Minden év szeptemberében találkoznak azok az országok, amelyek aláírták a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montréali jegyzőkönyvet 1987. szeptember 16-án. Ez első 46 országhoz mára több mint 189 ország csatlakozott, 1989-ben Magyarország is. Ez volt az első sikeresnek mondható globális környezetvédelmi megállapodás.
Az egyezményhez csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát. A szeptemberi találkozókon igyekeznek minél több olyan döntést hozni, amelyek elősegítik az ózonréteg eredeti állapotának gyors visszaállítását.
Miért kell nekünk az ózonréteg?
Azért, mert el tud nyelni bizonyos frekvenciájú ultraibolya sugárzást. Enélkül nem létezne szárazföldi élet, mert ultraibolya sugárzás darabokra törné az élő szervezetek DNS-ét, és felbontaná a sejtjeikben lévő kémiai kötéseket. Részben elnyeli a kevésbé káros UV-B sugárzást, ez bőrrákot és szemirritációt okoz. Teljesen elnyeli az UV-C-t, melynek halálos a sejtpusztító hatása.
Bár földközelben üvegházhatású gázként viselkedik (gátolja a hő visszasugárzását), és belélegzése légúti betegségek kialakulásáért felel, ha nem lenne a sztratoszférában, akkor az UV-C sugarak fertőtlenítenék az egész Földet, sterilizálnák a növényeket, élőlényeket. Először a kicsiket (baktériumok), aztán a nagyokat (például az embert).
Tényleg lyukas ez a védőburok?
Valójában ez egy időben és térben változó vastagságú réteg 15 és 40 km közötti magasságban. Sűrűsége elég alacsony, normál légköri nyomáson csupán milliméterekben mérhető lenne a vastagsága. A lyukat úgy kell érteni, hogy adott területen bizonyos koncentráció alá csökken az ózonkoncentráció. Ezt Dobson-egységben mérjük (Gordon Dobson meteorológus-kutató után), és 220 a határérték. A legalacsonyabb a napi átlagos ózonérték 1994-ben volt: 73.
Az aeroszolok hajtógáza például nagy szerepet játszott az ózonréteg gyengülésében – fotó: Pixabay
Ahol lecsökken az ózonmolekulák száma, ott gyengül az adott terület UV védelme. Hidegben a legritkább az ózon, emiatt durvább teleken szinte elfogy az Antarktisz felett. Az Egyenlítő fölött stabilan vastag, de a klímaváltozás miatti extrém hőingadozások nem tesznek jót a rétegnek. Az utóbbi évek adatai alapján jelentősen csökkent a lyuk mérete, és a szabályozások hatására újra vastagodik a réteg, de ez hosszadalmas folyamat.
Sajnos néhol máig használják az ózonréteg érdekében betiltott anyagokat:
- halon
- CFC: klórozott és fluorozott szénhidrogének
- szén-tetraklorid (CCl4)
- metil-kloroform
- metil-bromid
- HCFC: hidrokloro-fluorokarbonok
Másra is jó az ózon
Az ózon másodpercek alatt pusztítja el a kórokozókat, az egyik legerősebb oxidáns, amelyet szerves anyagok oxidálására használhatunk. Fertőtlenítésre emiatt széleskörben használt, megakadályozza a tárolt gyümölcsök, zöldségek rothadását, de az egészségügyben és iparban is alkalmazzák.
Ózonos fertőtlenítés esetén a gázt a helyszínen kell előállítani, ugyanis tömény, cseppfolyós állapotban fokozottan robbanásveszélyes, emiatt nem szállítható.
A sejtekkel való érintkezés során égési sérülést okoz, így a sejthártya tönkremegy, az egysejtű élőlény azonnal megszűnik. Amint eléri a mitokondriumokat és a sejt többi alkotórészét, minden máig ismert baktériumot, vírust elpusztít. Pár másodperc alatt több száz ózonmolekula éri el a sejtet, a teljes pusztítás jellemzően 1–10 másodperc alatt zajlik le.
Hol találkozhattál vele?
A sokak számára kellemes szag, amit eső után érzünk, részben az ózonnak köszönhető. A légkörben vihar idején a villámok feldarabolják az oxigénmolekulákat, így az újraalakuló molekulák egy része ózon lesz.
Egyetlen erős villámcsapás során több mint 130 kg ózon jöhet létre – fotó: Pixabay
Forrás: Wikipedia, XForest, Ózongenerátor-shop, képek: Pixabay
