Tólánc, mocsarak, természeti jogok
A Florida középső részén fekvő sekély, legfeljebb három és fél méter mély Mary Jane tavat károsíthatja a fejlődés. Az emiatt indított perben az is kiderülhet majd, hogy a természet is rendelkezhet-e törvényes jogokkal az emberekhez vagy éppen a cégekhez hasonlóan. A Mary Jane-tó egy olyan területen található, melyet egykor vizes élőhelyek borítottak. Északon egy mocsárhoz csatlakozik, nyugaton pedig egy csatorna köti össze a Hart-tóval. Dél felé több csatornán keresztül egy tólánc része, mely a Kissimmee-tóból és az Okeechobee-tóból áll.
A Mary Jane tó partján parkok vannak játszótérrel és piknikasztalokkal, házakkal, kikötőkkel, és van a tavon belül egy Madársziget nevű szigetecske is, melyet a fészkelő kócsagok és az erdei gólyák kedvelnek. A tónak otthont adó Orange megye, Orlando városával és a Disney World nagy részével ugyanakkor Florida egyik leggyorsabban fejlődő megyéje, Florida pedig az egyik leggyorsabban fejlődő állam az Egyesült Államokban. A Mary Jane-től északra fekvő területre tervezett fejlesztésekben 1900 hektárnyi vizes élőhelyet, fenyves síkságot és cipruserdőt alakítanának át otthonokká, pázsitokká és irodaépületekké.
A Florida középső részén fekvő sekély, legfeljebb három és fél méter mély Mary Jane tavat károsíthatja a fejlődés. Fotó: fs.usda.gov
Perel a tó
A tó pedig most - a történelemben elsőként - egy ügyvédi iroda segítségével pert indított, hogy megvédje ezek ellen saját magát. A keresetet a floridai állam bíróságához nyújtották be, felperesként összefogva a Hart-tóval, a Crosby Island-i mocsárral és két mocsaras patakkal. A februárban benyújtott jogi dokumentumok szerint a fejlesztés „kedvezőtlenül érintené a bevont tavakat és mocsarakat, konkrét, jól látható és tapintható sérüléseket okozva azoknak".
Az Egyesült Államokban egyébként már megtörtént többször is, hogy egy állat - legutóbb a bronxi állatkert Happy névre hallgató elefántja, vagy akár a kékhátú gyapjasmadár veszélyeztetett állatfaja - volt a felperes, de egy természeti környezet nevében eddig még nem folyt peres eljárás.
„Rég elmúlt már annak felismerése, hogy függünk a természettől, és meg kell állítani a folyamatos természetpusztítást”
– mondta a pert ünneplő közleményében Mari Margil, a Demokratikus és Környezetvédelmi Jogok Központjának ügyvezető igazgatója. Azt az elképzelést, hogy a természeti környezetnek, például az erdőknek és a patakoknak jogokkal kell rendelkezniük, először fél évszázaddal ezelőtt vetette fel Christopher Stone, a Dél-Kaliforniai Egyetem jogászprofesszora. A tavaly elhunyt Stone 1971 őszén az USC Egyetem tulajdonjogról szóló bevezető kurzusán tartott előadást a tulajdonosi jogok fejlődéséről, és először itt vetette fel hogy vajon mi történne, ha a törvénykezés tovább fejlődne, és mondjuk a fáknak vagy akár a szikláknak is biztosítana jogokat?
„Ez a kis gondolatkísérlet – emlékezett vissza később – annak idején nagy felháborodást” keltett.
(Forrás: NewYorker)
