Megóvásuk és természetességük, ökológiai egyensúlyuk fenntartása jövőnk kulcskérdése és alapvető kihívása. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara és az Erdészeti Tudományos Intézet szervezésében, 2022. február 10-én lezajlott Erdészeti Tudományos Konferencián az erdők fenntartható kezelését támogató tudományos válaszokat, kutatási eredményeket ismerhette meg a közel ezer fős hallgatóság.

Konferencia

Az Erdészeti Tudományos konferencia résztvevői — fotó: Soproni Egyetem

Az Erdészeti Tudományos konferencia iránt nagy volt az érdeklődés

Több mint ezer tudós, kutató és a gyakorlatban dolgozó erdész szakember részvételével – helyszíni és on-line – zajlott február 10-én az Erdészeti Tudományos konferencia, amely környezetünk, társadalmunk és gazdaságunk alakulásában meghatározó szerepet játszó erdeink fenntartható kezelésével foglalkozott.

A legfontosabb téma a klímaváltozás volt

A konferencia egyik legfontosabb témája a klímaváltozás és az erdők kapcsolata. A kormány a klímasemlegességi célok elérésében kiemelten fontos eszközként tekint az erdőkre, ennek érdekében indította az országfásítási programot és védi a meglévő erdőállományt. A hatalmas szakmai érdeklődés is bizonyítja: létezik az a hazai erdészeti, természetvédelmi szaktudás, amely garancia az erdők fenntartható kezelésére – mondta nyitóbeszédében Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára.

Zámbó Péter

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára — fotó: Soproni Egyetem

Meg kell újítani az erdőkkel kapcsolatos felsőoktatást

Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora köszöntőbeszédében kiemelte: szükség van az erdőkkel kapcsolatos felsőoktatás megújítására, amelyet a teljes szakmai közösség – a tudomány és a gyakorlat, a vállalati szféra – összefogásával kell megtenni.

Megkezdtük a munkát, ez a konferencia fontos állomás ebben a folyamatban, hiszen az egyetemi modellváltás sikerességét is mutatja: az oktatás-kutatás és a gyakorlat közötti szorosabb együttműködés, ebben az elhangzó száz előadás és az 1000 résztvevő komoly eredmény – tette hozzá az egyetem rektora.

Pro.Dr.Fábián Attila

Prof.Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora — fotó: Soproni Egyetem

Jelentősen növelni kell az erdőterületek nagyságát

Dr.Somogyi Zoltán, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója leszögezte: a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célok eléréséhez szükség van a meglévő erdők elnyelési kapacitásának megőrzésére és az erdőterületek jelentős növelésére, egyúttal nagy hangsúlyt fektetve az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának aktív segítésére is.

Mivel az erdők a klímaváltozás miatt folyamatos nyomás alatt állnak, paradigmaváltás nélkül nem ellensúlyozhatjuk a negatív hatásokat. Az erdők ellenálló- és regenerációs  képességének növeléséhez, immunrendszerük erősítéséhez a kulcs a biodiverzitás megőrzése, növelése és ha kell, helyreállítása, proaktív erdővédelmi beavatkozásokkal – hangsúlyozták előadásukban Dr.Csóka György, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója és Prof.dr. Lakatos Ferenc egyetemi tanár, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Erdővédelmi Intézete  igazgatója.

erdő

A kulcs a biodiverzitás megőrzése, növelése és ha kell, helyreállítása, proaktív erdővédelmi beavatkozásokkal — fotó: pixabay.com

Az előadások után nyolc szekcióülést tartottak

A plenáris előadásokat az erdészeti ágazatot átfogó nyolc szekcióülés követte, amelyekben az erdőgazdálkodás, az erdőleltározás és erdőleírás, az erdővédelem, a környezetvédelem és környezeti nevelés, a geomatika, a klímaváltozás, a műszaki, ökonómiai kérdések, az ökológia, a természetvédelem és végül vadgazdálkodás kérdéseit vitatták meg a résztvevők.

Számos előadásban találhattunk példát – az új egyetemi működési modellnek megfelelően – a gyakorlat és a tudomány összekapcsolására. Így a Klímavalátozás szekcióban a Soproni Egyetemen folyó fejlesztési munkát ismerhettük meg, amely az erdőállományok változatosságát és kedvező mikroklimatikus viszonyait megőrző és fejlesztő erdőgazdálkodási döntések támogatására szolgál majd, hiszen mivel az érzékeny erdőállományok kiválasztása, stabilitásuk elősegítése kulcskérdés a megváltozott környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásban.