A kezelés sikeres volt, a beteg haldoklik

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) nem hozta el a várt eredményt sem a világ legnagyobb kibocsátóinak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos visszaszorítására vonatkozó kötelezettségvállalásai, sem pedig az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó új vállalások tekintetében. Ursula von der Leyen, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tartott klímacsúcs eredményeivel kapcsolatban kiadott közleményében azt hangsúlyozta, hogy a tanácskozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, "sokkal többre van szükség".

"A tünetek egy részét kezeltük, de nem gyógyítottuk meg a beteget" - fogalmazott.

Az uniós bizottság elnöke örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a részt vevő országok kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg, amely az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást. Hangsúlyozta: új finanszírozási keretet "lefektette a rászorulók és a segíteni tudók közötti szolidaritás új rendszerének alapjait".

Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) nem hozta el a várt eredményt.

Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) nem hozta el a várt eredményt. Kép: Pixabay

Hurrá: a célokat továbbra is mindenki képes szóban felsorolni

Von der Leyen elégedettségét fejezte ki, hogy a klímacsúcs életben tartotta a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás céljait, köztük, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint inkább 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését.

"Az EU továbbra is ezt az irányvonalat fogja tartani, különösen az európai zöld megállapodás és a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célzó közös európai fellépésre vonatkozó REPowerEU nevű programja révén, mert alapvető fontosságú, hogy a párizsi megállapodás céljait elérhető közelségben tartsuk"

- tette hozzá az Európai Bizottság elnöke. Mark Rutte holland miniszterelnök a Twitteren vasárnap közzétett üzenetében kiábrándítónak nevezte az elért eredményeket és az írta: túl kevés lépést sikerült tenni a felmelegedés 1,5 fokra korlátozása érdekében. "Ez nem elég, többre van szükség" - mondta. Elismerte ugyanakkor, hogy az ENSZ-konferencia jelentős lépést tett az éghajlati károknak leginkább kitett országok anyagi megsegítésére. Hozzátette ugyanakkor: továbbra is kemény munkára van szükség az éghajlattal kapcsolatos célok elérésének felgyorsítására.


Szégyen: klímavédelem helyett "kárkompenzációs megállapodás"

A Reuters némiképp kincstári optimizmusa szerint a résztvevő országok kemény megállapodással zárták az idei ENSZ klímacsúcsot egy olyan alap létrehozásáról szóló megállapodással, amely segíti a klímakatasztrófák által sújtott szegényebb országokat, bár sokan panaszkodtak a kibocsátások kezelésében tapasztalható motiválatlanság miatt. A részt vevők képesek volta az egyezményt széles körben diadalként méltatni, pusztán azért, mivel

"Már létével is reagál arra a pusztító hatásra, amelyet a globális felmelegedés már most is gyakorol a Földre és a sebezhető országokra."

Továbbra is kemény munkára van szükség az éghajlattal kapcsolatos célok elérésének felgyorsításához.

Továbbra is kemény munkára van szükség az éghajlattal kapcsolatos célok elérésének felgyorsításához. Kép: Wikimedia

Több ország azonban azt nyilatkozta, hogy nyomást éreznek arra, hogy feladják a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására vonatkozó szigorúbb kötelezettségvállalásokat, hogy a veszteség- és káralapról szóló megállapodás létrejöhessen. Idén nem született megállapodás a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 C-os cél melletti határozottabb elkötelezettségről. A Reuters kérdésére, hogy Az erősebb klímavédelmi törekvéseket veszélybe sodorták-e a pénzügyi veszteségeikért kompenzációt kiharcoló országok, Camila Zepeda mexikói klímaügyi főtárgyaló így válaszolt:

Valószínűleg igen. Ott kell nyernünk, ahol lehetséges.

(Forrás: MTI, Reuters)