Túl jól érzi magát a Balatonban három idegenhonos halfaj, az ezüstkárász, a kínai razbora és a naphal,  - olvasható az infostart.hu cikkében. Mindez nem túl jó hír, hiszen a Balaton vízgyűjtőjének élővilágát fenyegető harmadik legnagyobb veszélyt - klímaváltozás és az élőhelyek pusztulása mellett - pontosan ezen invazív fajok térhódítása jelenti.

Balaton

Az invazív fajok térhódítása veszélyezteti a Balaton élővilágát — fotó: pixabay.com

Az őshonos fajok pusztulását okozhatják

Az idegenhonos fajok kiszorítják és eltüntethetik az adott térségre jellemző őshonos fajokat, aminek eredményeképpen eltűnik egy-egy terület élővilágának egyedisége - mondta Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

A szakember szerint veszélyeztetik a 60 millió éve itt élő lápi póc fennmaradását is a távol keletről - szándékosan vagy véletlenül, de repülőn - behurcolt amúrgéb is, amely halszállítmányokkal lép át a vízgyűjtő területek határain.

A naphal 1908-ban egy somogysárdi halastóból indulva népesítette be az egész Kárpát-medencét - ez az elterjedés pedig azóta is tipikusnak számít.

Magyarországon több mint 60 idegenhonos halfaj van jelen

Ma Magyarországon már több mint 60 idegenhonos halfaj van jelen, exponenciálisan nő a számuk és a példányok mennyisége.

A szakember szerint telepítésekkor érdemes lenne ellenőrizni a vizet, hiszen a Balaton vízrendszerében található 285 állóvízből 220 halastó, így a nem szándékos telepítések kikerülhetők lennének.

ezüstkárász

Az ezüstkárász is idegenhonos halfaj — fotó: pixabay.com

A kínai növényevő busát kitiltották a halastavakból

Napjainkban a Balatonon 24 önálló szaporodásra is képes halfajt tartanak számon, amiből 19 őshonos. Sajnos kedvezőtlen a trend, mert csak az idegenhonos fajok száma növekszik: a teljes vízgyűjtőn 68 halfajból 29 idegenhonos.

Bizakodásra adhat okot az a tény, hogy a kínai növényevő busát kitiltották a halastavakból is; ez a faj úgy került a Balatonba, hogy telepítése mindig is tilos volt ott.