A magyar emberek nagy része borzong a hidegtől, és örömmel veszi a kevesebb téli fagyot, amelynek azonban kedvező hatása is volt, illetve lehet. Meteorológusok és környezetvédők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a sarki jég és a gleccserek egy részének eltűnése katasztrofális következményekkel járhat – írja az agrarheute.com.

alpok

A nagy folyók szinte kizárólag az Alpokból lezúduló olvadékvizekből táplálkozva teszik lehetővé földjeink öntözését – fotó: pixabay.com

Akár odafigyelünk erre, akár nem, a folyamat veszélyesen folytatódik, és ezzel a festői hegyi tájak mellett sok minden más is eltűnhet.

A közép-európai térség számára a legfontosabb öntözővíz forrást a nagy folyók (Rajna, Duna, Rhona, stb.), amelyek szinte kizárólag az Alpokból lezúduló olvadékvizekből táplálkozva teszik lehetővé földjeink öntözését. Sőt ezek a folyók pótolhatatlan szerepet játszanak az agrártermékek kereskedelméhez szükséges víziutak biztosításában is.


Az Alpok hegyeiben az utóbbi években lehulló hó mennyisége azonban csupán töredéke a korábbinak, sőt a téli csapadék egy része is eső formájában hullik le, és hivatalos mérés szerint a legutóbbi két év alatt Svájc gleccserei 10 százaléknyit olvadtak, ami korábban 30 év alatt következett be.

Ebből kiindulva a század végére a hegység gleccsereinek 90 százaléka is eltűnhet. A 3200 méter magasságban fekvő, svájci Allalin gleccser jégvastagsága 3,5 méterrel zsugorodott, de hasonló jelenség figyelhető meg az Alpok mintegy 5.000 gleccserének többségénél.

Mindez arra utal, hogy földrészünkön akár 10-20 éven belül – a hegyekben jelenleg tárolt bő 100 köbkilométer (100 millió m3) víz nagy részének elveszítésével – súlyos vízhiány léphet fel, amelyet a hóesés hiánya mellett a porral és kőtörmelékkel való szennyeződés is felerősít.