A selyemkóró, közönséges selyemkóró vagy vaddohány (Asclepias syriaca) igen szép virágzatú növény, amelyet kedvelnek a méhek. Ugyanakkor rendkívül agresszívan terjedő idegenhonos inváziós gyomnövény is, amelyet rettentő nehéz kiirtani. Ráadásul a növény minden része mérgező. Jelenléte természetvédelmi és gazdálkodói szempontból is kártékony.
Selyemkóró, közönséges selyemkóró vagy vaddohány (Asclepias syriaca) – Fotó: Pxfuel
Igaz, hogy ragacsos virágzatával a méhészeknek is sok problémát okoz, de a selyemfűméz, azaz a selyemkóróméz különlegességnek számít és megkapta a Nemzeti érték címet is.
Selyemkóró: mérgező amerikai növény leuralja a magyar tájat
A selyemkóró őshazája Észak-Amerika és a 19. század végén hurcolták be Európába és Magyarországra is. Hazai telterjedését segítette, hogy korábban sokoldalú hasznosíthatóságot reméltek tőle többek között a selyem- és papírgyártásban, de a reményeket nem váltotta be.
A homokos talaja kifejezetten kedvező számára, de mára országosan elterjedt, ugyanúgy felüti fejét kiskertekben, szántókon, mezőkön és szorít ki minden más növényt maga körül. Talajban nem válogatós és a szárazságot is jól tűri. Gyorsan nagy kiterjedésű sarjtelepeket hoz létre.
A selyemkóró jellemzői
A selyemkóró júniustól augusztusig virágzik, illata kellemes. Apró, fehér vagy rózsaszín virágai gömb alakú ernyővirágzatban jelennek meg a hosszú (akár 1 métert is elérő) szárakon. Annyira mutatós a növény élénkzöld, nagy, kerek leveleivel és csinos virágával, hogy szinte kínálja magát dísznövényként, ám bevinni a kertbe végzetes hiba: elnyom mindent és utána évekig tart megszabadulni tőle.
Amikor virágzik, a selyemkóró nagyon mutatós növény – Fotó: Pxfuel
A selyemkóró rizómái mélyen a talajba hatolnak (akár 2-3 méterre), ahonnan késő tavasszal újra és újra előbukkannak a hajtásai. A kaszálás meg se kottyan neki, a rizómák eltávolítása pedig olyan földmunkával jár, mint egy építkezés.
Hogyan irtható ki a selyemkóró?
Megyeri Szabolcs tanulmányokra és tapasztalatokra hivatkozva azt javasolja, hogy glifozát alapú szerekkel irtsuk a selyemkórót a bimbózástól a virágzásig tartó időszakban (június végén, július elején), mert ebben az időszakban a növény a tartalékait a virágzásra, a hajtásnövekedésre fordítja, így a gyökerek ekkor gyengébbek. Mivel igen szívós növény, a műveletet valószínűleg több évig kell ismételni, hogy egy nagyobb telepet kiirtsunk.
Én évek óta harcolok a kertünkben a selyemkóróval és 3 év alatt eljutottam addig, hogy már nem tömegével hajt ki, hanem csupán néhány bukkan elő. A friss 30-50 cm-es hajtásokat szoktam kihúzni, hogy ezzel is akadályozzam a növény fejlődését. A művelethez kesztyű szükséges, ugyanis a selyemkóró fehér színű, mérgező tejnedvet tartalmaz, amely bőrre kerülve allergiás reakciókat válthat ki, ezenfelül hasmenést, nehézlégzést, görcsöket, illetve egyensúlyzavart okozhat.
Selyemkóró bóbitás magjai – Fotó: Pxfuel
Elvirágzás és szárszáradás után a selyemkóró már kevésbé vonzó látvány. A szétnyíló tokból bóbitás (repítőkészülékes) magvakat a szél nagy területre eljuttatja és a magokból rövid idő alatt újabb és újabb, hatalmas telepek születnek.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
