Jelenleg az EU-ban másfél millió szennyezett helyről tudunk (ezek egykori katonai telepek, repülőterek, tankállomások, ipari területek stb.). A talajszennyezés felszámolására az EU a Tiszta Talaj (Cleansoil) projekt keretében vizsgálta a szennyezett talajok helyszíni kitermelését és eltávolítását.
Ez a módszer lényegében „in situ” remediációnak számít, minthogy a szennyezett talaj kezelését eredeti helyén oldja meg. A műveletet annyiszor ismétlik meg, amíg a talaj nem lesz tiszta.
A nehézfémek, a klórvegyületek, a hűtőfolyadékok okozta talajszennyezések a talajvíz minőségére fölöttébb károsítólag hatnak – fotó: Shutterstock
A kedvező hatás eléréséhez szükség volt arra, hogy az egyes talajkárosító anyagcsoportokra lebontva, azok sajátosságaira figyelemmel különleges abszorbciós képességű zsinórt találjanak, illetve fejlesszenek ki. Ettől a valóban egyszerű technológiától azt várják, hogy vele a szennyezett talajokat „meggyógyítják”, és ezzel a talajvíz-szennyeződést és a szennyező anyagok talajban való szétterjedését minimalizálják.