Jelenleg az EU-ban másfél millió szennyezett helyről tudunk (ezek egykori katonai telepek, repülőterek, tankállomások, ipari területek stb.). A talajszennyezés felszámolására az EU a Tiszta Talaj (Cleansoil) projekt keretében vizsgálta a szennyezett talajok helyszíni kitermelését és eltávolítását.

A vizsgálatok arra is kiterjedtek, hogy miként lehet az épületek alatti szennyezett talajok tisztítását megoldani. Egy látszólag igen egyszerű módszerrel kitűnő hatást sikerült elérniük. Nevezetesen, a talajba lyukakat „vájtak”, és ezekbe engedtek le egy olyan speciális zsinórt, mely képes a káros anyagokat abszorbeálni.

Ez a módszer lényegében „in situ” remediációnak számít, minthogy a szennyezett talaj kezelését eredeti helyén oldja meg. A műveletet annyiszor ismétlik meg, amíg a talaj nem lesz tiszta.

talaj

A nehézfémek, a klórvegyületek, a hűtőfolyadékok okozta talajszennyezések a talajvíz minőségére fölöttébb károsítólag hatnak – fotó: Shutterstock

A kedvező hatás eléréséhez szükség volt arra, hogy az egyes talajkárosító anyagcsoportokra lebontva, azok sajátosságaira figyelemmel különleges abszorbciós képességű zsinórt találjanak, illetve fejlesszenek ki. Ettől a valóban egyszerű technológiától azt várják, hogy vele a szennyezett talajokat „meggyógyítják”, és ezzel a talajvíz-szennyeződést és a szennyező anyagok talajban való szétterjedését minimalizálják.