A hulladéklerakókon felhalmozódó hulladékhegyek okozta gondokon azért is szükséges volna javítani, mert egyedül Európában már 150 ezret is meghaladja a lerakók száma. Ezek további duzzasztását megakadályozandó Írországban, a Dublini Egyetem és az Ír Mezőgazdasági és Élelmiszerfejlesztési Hivatal közös kutatásában a települési hulladékot és a trágyát egy fontos - betegség visszaszorító - komposztálási "alapanyagnak" tartják, amelyben a komposztálás révén a kórokozókat kordában lehet tartani.
A komposztálást a keleti népek (főleg a kínaiak) már több évezrede ismerik és alkalmazzák. Európában, elsőként Olaszországban követték ezt az eljárást a növényi és állati maradékok feldolgozására. Hollandiában 1932-ben létesítették az első városi "komposztüzemet". A komposztálás során a hulladékban a szerves anyagok biológiai lebomlása megy végbe, a folyamat végén nagy szerves anyag tartalmú - trágyaértékű és talajjavító - anyag keletkezik. Ezzel az eljárással tehát a kapott "végterméknek" köszönhetően a talajok termőerejét gazdagítjuk, másrészt a szerves hulladékok korhasztása folyamán elpusztulnak a hulladékban lévő kórokozó organizmusok.
A komposztkihozatal a hulladék összetételének és az alkalmazott technológiának a függvénye. Általában 40-45 tömeg%-os komposztkihozatallal lehet számolni. A hulladék komposztálásával jelentős mértékben lehet csökkenteni a hulladék mennyiségét. Az eljárás során CO2 szabadul fel, a komposztálás nélkül hagyott hulladéklerakókban pedig metán keletkezik. Az írországi kísérletek szerint jobban fel kellene tárni a komposztálással nyert "végtermék" (maga a trágyaszer és a kertészeti tápközeg) értékesítésére a piacra jutás lehetőségeit.
Nagy előnyt jelent az is, hogy ezzel az eljárással számos - talaj útján terjedő - kórokozót vissza lehet szorítani, így lényegében a komposztban lévő hasznos baktériumoknak és gombáknak köszönhetően a növényi kórokozók visszaszorítása biológiai védekezésnek számít. Ezek a hasznos mikroszervezetek gyakran a gyökérfelszínen telepednek meg, és ott a kórokozók behatolásának megakadályozását eredményező "védőréteg" képződését idézik elő. Az ilyen és ehhez hasonló betegségelnyomó képességgel rendelkező komposztok alkalmazása azért is előnyös, mert így a gazdáknak növényeik megvédéséhez kevesebb növényvédő-szert kell felhasználniuk, ez pedig nemcsak nekik jó, de a fogyasztók védelme és az egészséges környezet megőrzése szempontjából is jelentős.
