A Balaton idei nyári szezonját már most beárnyékolja a drasztikus mértékű algásodás, amely látványos módon osztotta ketté hazánk legnagyobb tavát. A Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint a vízfelszínt borító zöldes foltok hátterében főként fonalas cianobaktériumok – más néven kékalgák – állnak, amelyek a melegebb, stagnáló vizekben gyorsan elszaporodnak.



A Balaton vízhőmérséklete már meghaladta a 20–22 °C-ot, ami ideális feltételeket biztosít az algák megjelenéséhez. A víz felszínén kialakuló „zöld szőnyeg” látványa elsősorban a nyugati medencékben – különösen a Keszthelyi-, Szigligeti- és Szemesi-medencében – szembetűnő, de a korábban tisztábbnak számító keleti medencék, így például a Siófoki-medence sem mentes az algásodástól.

Az algák a vízmozgás következtében képesek gyorsan eltűnni, ám másutt újra megjelennek. A hétvégén a műholdfelvételek szerint a tó több pontján is kiterjedt algavirágzás alakult ki, ami még az űrből is jól észlelhető volt (kép az eredeti cikkben itt). Az idei jelenség különlegessége, hogy nem a megszokott algafajok dominálnak, hanem egy korábban ritkábban előforduló faj, a Dolichospermum lemmermannii, amely felváltotta a korábban jellemző flos-aquae és spiroides típusokat.


balaton

Fotó: Facebook

A kutatóintézet adatai szerint a keleti medencékben is 8 µg/l körüli α-klorofill-koncentrációt mértek, amely meglepően magas, tekintettel arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt ezekben a részekben még ötöd- vagy tizedannyi volt az algabiomassza, mint a nyugati oldalon. Jelenleg a nyugati medencékben is csupán 10 µg/l körüli értékeket mérnek – ezek ugyan jóval az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott 75 µg/l-es egészségügyi határérték alatt vannak, mégis elégségesek ahhoz, hogy zavarják a fürdőzőket és a vízparti turizmust.

Az algák elszaporodása nemcsak esztétikai probléma. A fonalas cianobaktériumok képesek a víz felszínére felgyülemleni, különösen szélcsendes, stagnáló időszakokban. Ezek a felhalmozódások gyakran strandok közelében jelennek meg, ahol hirtelen és látványos színeződést, habosodást okozhatnak. Emellett a cianobaktériumok bizonyos fajai méreganyagokat – úgynevezett cianotoxinokat – is termelhetnek, amelyek veszélyesek lehetnek az emberekre és az élővilágra is.



A túlzott algásodás hosszú távú ökológiai következményei közé tartozik az oxigénhiány miatti halpusztulás, a vízi ökoszisztéma egyensúlyának felborulása, valamint a biodiverzitás csökkenése. Ugyanakkor a gazdasági hatás sem elhanyagolható: a zavarossá váló, kellemetlen szagú víz rontja a turisztikai élményt, elriasztja a nyaralókat, és csökkenti a vendégforgalmat a strandokon, szálláshelyeken.

A Hun-Ren BLKI szerint elengedhetetlen a Balaton tápanyagterhelésének, vízállásának és az algák megjelenésének tudományos vizsgálata. A klímaváltozás okozta melegedés, a szélcsendes időszakok gyakoribbá válása, valamint a part menti mezőgazdaságból származó tápanyag-bevitel mind olyan tényezők, amelyek erőteljesen befolyásolják az algásodás mértékét. A jövőben többoldalú és összehangolt intézkedésekre lesz szükség – beleértve a szigorúbb környezeti szabályozást, hatékony vízfrissítést és rendszeres monitorozást –, hogy elkerüljük a Balaton ökológiai válságát.

Forrás: veol.hu

Indexkép: Shutterstock