Ezekről Pákozd Gergellyel, Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége alelnökével beszélgettünk. Mint azt megírtuk, húsvétra 60 forint körül alakulhat a tojás fogyasztói átlagára, így a vásárlók az előző évhez képest harmadával olcsóbban juthatnak az ünnepkörhöz tartozó egyik kiemelt alapélelmiszerhez.

Jelentős az árcsökkenés

– Azt gondolom, az olcsó tojás fogalmát érdemes közelebbről megvizsgálnunk – bocsátotta előre Pákozd Gergely. – Az elmúlt években tapasztalt nagy kilengésekhez képest csökkentek a termelési költségeink,  ez elsimította a fogyasztói árakat is, lejöttünk azokról a nagyon magas szintekről, amiket a magas energia- és inputköltségek generáltak. Kormányzati intézkedések és a világgazdaság megnyugvásának hatása a visszarendeződés, jelentősen csökkentek a terményárak, ami mérsékelte természetesen, az önköltséget is, ez szintén a tojás fogyasztói árának csökkenését hozta magával még akkor is, ha a foglalkoztatás költségei, illetve az euro-forint árfolyam nem mozdult kedvező irányba. Mindezek egyenlegeként alakult ki a jelenlegi csomagolóhelyi ár, ami valóban alacsonyabb, mint volt tavaly.

tojas

A tojás mára az egyes áruházláncok üzlet-, vagy vevőcsalogató politikájának eszközévé vált – forrás: Pixabay

Viszont látunk olyan alacsony árakat is, amelyek egyértelműen az elmúlt időszakban bevezetett inflációcsökkentő intézkedések feltehetően nem szándékos hatásainak következtében jöttek létre. Jelenleg a kiskereskedelmi árakat meghatározza, hogy a nagy forgalmú áruházláncokra érvényben van az a szabály, mely alapján bruttó beszerzési áron kell értékesíteniük a tojást. Azaz: annyiért kell adniuk, amennyiért kapják. Ebből az árból kell a kötelező akciózást is realizálniuk, aminek következtében viszont eltörölték a beszerzési ár alatti áron történő értékesítés tilalmát. Innentől kezdve a tojás abszolút mértékben az egyes áruházláncok üzlet-, vagy vevőcsalogató politikájának eszközévé vált.


A kicsik nem tudják szétporlasztani a veszteséget

– A húsvét jellemzően erős a tojásforgalom szempontjából, ezért látunk olyan árakat a kiskereskedelemben, amelyek jóval alacsonyabbak a beszerzési árnál. Néha még a kötelező akciózással indokolt áraknak is alatta vannak, ami nagy eséllyel az áruházlánc saját választása. Nyilván, az itt keletkezett veszteséget egy nagy áruházlánc más termékein be tudja hozni. Azok a kiskereskedők azonban, akik nem rendelkeznek akkora árukínálattal, hogy ezt szét tudják jobban teríteni és a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, illetve a kötelező akciózás sem vonatkozik rájuk, bajban vannak, mert így nem tudnak versenyezni a nagyokkal. Ezeknél egyértelműen látható, hogy visszaesett a forgalom, effektíve ők kevesebb tojást vásárolnak így tőlünk, termelőktől is, tehát az említett intézkedések ily módon negatív hatással vannak a munkánkra. Főleg azon termelők esetében igaz ez, akik termelési volumenük következtében nem tudnak beszállítani nagy áruházláncokhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai tojástermelés meghatározó hányadát adják kistermelők, akik 100 ezer tojónál kevesebbet tartanak. Nekik két választásuk van: vagy beállnak valamelyik nagy osztályozó alá és nekik szállítanak be, vagy tovább csökkentik a termelési kapacitást. Az biztos, hogy ilyen mértékű árkülönbséget még nem láttunk, mint amit most tapasztalunk a kiskereskedelemben. Volt már példa 15-20 forintos eltérésre a nagy áruházláncok és a kisebb boltok árai között, de a mostani, 30 forintos akciók ezeket bőven felülmúlják – fogalmazott az alelnök.

tojas

Amíg havi-kéthavi szerződések születnek, nem lehet elvárni senkitől, hogy nagy bizalommal állítsa a termelésbe a több tízezres állományt – forrás: Pixabay

Pákozd Gergely kérdésünkre azt is elmondta: ha az állatjóléttel és a Green Deal-lel kapcsolatos uniós szigorítások valóra válnak, az a nagy termelők számára lehetetleníti el a rentábilis termelést, ezeket a szélsőséges gondolatokat csak irreálisan magas költségekkel és munkaerő-igénnyel lehetne realizálni. Ezt azonban már a nagyok sem tudják kigazdálkodni. Ugyanakkor hozzátette, tagadhatatlan, hogy van egyfajta törekvés, illetve tendencia a kistermelők erősítésére, integrációjára Nyugat-Európában. Hazánkban azonban ennek erősödését nem érzékelik, aminek alapvetően a bizalomhiány az oka és az, hogy a nyugati áruházláncokkal ellentétben idehaza ezek a piaci szereplők rövid távú szerződésekkel dolgoznak.

Korrektebb, kiszámíthatóbb hozzáállás kellene

Ha itt is legalább éves szerződéseket kínálnának a nagy áruházak a gazdáknak, bizonyosan erősödne a termelési kedv. Addig azonban, amíg havi-kéthavi szerződések születnek, nem lehet elvárni senkitől, hogy nagy bizalommal állítsa a termelésbe a több tízezres állományt, melyet életciklusának megfelelően körülbelül egy évig tojatnak. Ennyi időre kötött szerződések belátható perspektívát kínálnának minden, a termelésben érdekelt fél számára.


Az alelnök szerint egyébként az infláció csökkentését célzó intézkedések a tojás esetében abszolút hatásosak voltak, hiszen közel 20 százalékkal csökkent a tojás ára az elmúlt időszakban. Ki is került a tojás az inflációra hatást gyakorló termékek köréből. Ezért Pákozd Gergely úgy véli: az infláció csökkentését célzó intézkedéseket lassan ki kellene vezetni, mert egyes piaci szereplők elkezdték ezeket inkorrekt módon használni.

Kinek hiányzik a kiszámíthatatlanság?

Nincs ok örömre az utánpótlást illetően sem a szektorban. A hétnapos szakma nem vonzó egy fiatal számára – de ha azt látná, hogy itt lehet hosszú távra, stabilan tervezni az árakkal, a piaci paraméterekkel, biztosan hajlandó lenne kompromisszumokra. Így azonban, hogy minden kiszámíthatatlan, nemigen lehet a tojástermelésre, mint tisztes és biztos megélhetési forrásra tekinteni. Ezzel együtt a szakember szerint van még remény, bizonyosan lesznek ez ügyben intézkedések úgy uniós, mint hazai szinten.