Németországi törekvések
Németországban a Szövetségi Környezeti Hivatal (UBA) számításai szerint 2011-ben országukban a korábbi évinél 2 %-kal kevesebb üvegházhatású gáz került a légtérbe – nem utolsó sorban a megújuló energiák felhasználásának köszönhetően. Mindez a kedvező gazdasági fejlődés és nyolc atomerőmű leállítása miatt következett be. 2011-ben 917 millió tonna üvegházhatású gáz került a légtérbe, ami az 1990. évi referenciaévvel összevetve 26,5 %-os csökkenést jelent. Maga a CO2 kibocsátás 2010-hez képest 2,4 %-kal csökkent, ami főleg az enyhébb tél jelentette kisebb fűtési energiaigénynek köszönhető. A termelt áramnak jóval kisebb része származott az atomerőművekből, viszont a megújuló energiákból való részesedés jelentősen megnőtt. Az említett (2,4 %-os) CO2-kibocsátás csökkenése mellett még jelentősebb (3,5 %-os) volt a metánkibocsátás csökkenése. (Noha a metánkibocsátás a széndioxid-kibocsátás mértékhez képest mennyiségileg elenyészőnek számít, ám az előbbi környezeti kockázatai húszszoros üvegházhatást idéznek elő.) A metánkibocsátásban tapasztalt csökkenés főleg a hulladéklerakók örvendetes visszaszorulásának köszönhető. (Ismeretes, a lerakókban a hulladék szerves anyagából anaerob metánképző baktériumok metánt termelnek. Szerk.). De a metános légszennyezés csökkentéséhez a kőszénnel való tüzelés visszaszorulása, valamint a nagy állattartó telepek számának csökkenésa is hozzájárult. Az imént két gázszennyezés visszaszorulása mellett viszont kéjgázból 2,3 %-kal került több a légtérbe, ami jórészt a N-műtrágyák fokozott mértékű felhasználására és a vegyipar okozta légszennyeződésre vezethető vissza. Összességében Németországban a klímavédelmi célok eléréséhez, vagyis az üvegházhatású gázok 1990. évi szintjének 40 %-os csökkentése érdekében az eddigi törekvésekkel nem szabad felhagyni. Ehhez még az energiatakarékos épületek számának további növelése is kívánatos – szögezte le Jochen Flasbarth, az UBA elnöke.
