Magyarországon természetesnek vesszük, hogy a víz korlátlanul rendelkezésre áll, de be kell látni, hogy ez nincs így – mondta V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatorna Ma este című műsorában.

A víz világnapja alkalmából az államtitkár rávilágított arra, hogy Európán belül is van olyan ország, ahol az ott élők megtapasztalják a víz hiányát. Egy portugál példát említett, ahol egy kiszáradt folyómedret futballpályának használnak.

Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi nyarat a magyar mezőgazdaság is megszenvedte az aszály miatt. Már nem lehet úgy gondolkodni, hogy a klímaváltozás majd az unokáinkra tartozik. Mindenki már a saját bőrén érzi. Ezért is találó a világnap szlogenje, hogy "Változtass most!" – tette hozzá.

Hogyan lehet megtartani a vizet?

A vízgazdálkodás jelenlegi legfontosabb feladata megtartani a vizeket. A vita a hogyan körül van. Nagyon fontos lenne megtartani a vizeket a tájban, a folyók holtágaiban – hangsúlyozta az államtitkár.
A szennyvíztisztás fontosságáról azt mondta: a háztartások 83 százaléka képes erre országosan, míg a városokban 90 százalék fölötti, szinte teljes ez az arány. Ugyanakkor 600-700 kis faluban még nincs szennyvízkezelés – hívta fel a figyelmet a további teendőkre, megemlítve, hogy léteznek új tisztítási technológiák, amelyekkel alkalmasak lennének arra, hogy a tisztított vizeket a mezőgazdaságban öntözésre használják.

Ezen a területen az "agrárium nagy bajban van" – jegyezte meg az államtitkár –, mert az Európai Unió nem támogatja az öntözőrendszerek kiépítését. Ezért erre "nemzeti forrást kell bevonni". Példaként hozta fel a Duna-Tisza közi homokhátságot, amelyet kritikus helyzetűnek mondott, úgy fogalmazva, "már megoldásért kiált". Az elkövetkező évek, évtizedek erről szólnak majd – vélekedett.

El kell fogadni, hogy lesznek vízállásos területek, és nem szabad mindenhonnan levezetni a vizeket azért, mert azok ideig-óráig kárt okoznak.

Minden ötödik liter víz elveszik

Megemlítette azt is, hogy az ukrajnai háború óta megemelkedett energiaárak miatt sok vízközműcég kritikus állapotba került. Ezért az Energiaügyi Minisztériumban a februárban létrejött, önállóan működő víziközmű-ágazatért felelős államtitkárság feladatai közé tartozik az elmaradt rekonstrukciók pótlása.
Jelenleg a 95 ezer kilométernyi ivóvízvezeték 40 százaléka 40 évnél öregebb, ezért jelentős, 25 százalék körüli az elszivárgás miatti veszteség. Megengedhetetlen, hogy minden ötödik liter víz elvesszen – tette hozzá az V. Németh Zsolt.


"Be kell látni a modernkori folyószabályozás koncepcionális tévedését"

Ezt Balogh Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökének nyilatkozatában olvashatjuk. Közölte, hogy be kell látni a modernkori folyószabályozás koncepcionális tévedését, és a duzzasztás helyett a táji vízvisszatartás struktúráit kiépíteni. Ezen felül azt is hangsúlyozta, hogy az iparszerű állat- és növénytartás helyett át kellene állni a természetszerű gazdálkodásra, vegyszerek, műtrágyák helyett a természetes anyagok és folyamatok használatára.

A természeteshez közeli gazdálkodás segíthetne a vízvisszatartásban a természetvédők szerint – Fotó: Pixabay

A talajkímélő mezőgazdaság jelentőségéről beszélnek a természetvédők

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kifejtette a víz világnapja alkalmából: Magyarországon egyebek mellett gondot okoz, hogy az árvízvédelem hatására az ország folyóit szűk mederbe terelték a vizek gyors levezetése érdekében. Ez annyira "hatékonyan" sikerült, hogy például a Homokhátságot és a Nyírséget az elsivatagosodás veszélyezteti.

Álláspontjuk szerint vissza kell adni a folyóknak a természetes medret és valamennyi árteret, ahol a víz elterülve táplálja az növényvilágot, javítja a mikroklímát és a környékbeli mezőgazdasági területek talajának vízháztartását. Összhangban az EU céljaival, fontos lenne csökkenteni a vegyszer- és műtrágyahasználatot, valamint talajkímélő mezőgazdasági gyakorlatot folytatni, hiszen a talaj állapota szorosan összefügg a vizek állapotával.

"Védenünk kell a felszíni és felszín alatti vízkincset az ipari és mezőgazdasági szennyeződéstől, és meg kell akadályozni az illegális vízkivételt" – fogalmazott az MTVSZ.

A WWF Magyarország közölte, az országban a folyószabályozások következtében a folyók és árterek nem tudják kiegyenlíteni az árvizek és az egyre gyakoribb aszályok hatásait, nem képesek feltölteni a talajvízkészleteket. A tavakat hamarabb fenyegeti a kiszáradás veszélye, mert nem kapnak felszín alatti vízutánpótlást.

A szervezet szerint az a megoldás, hogy ahol csak lehet, vissza kell állítani a folyóvizek természetes működését, hogy az árterekre szabadon kijöhessen a víz, és a tájhasználatot ehhez kellene igazítani.
Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampányának felelőse az MTI-nek elmondta, Magyarországon a nagyüzemi mezőgazdaság által művelt területeken a talaj nem tudja megőrizni a lehullott csapadékot, ezért szükség van a mezőgazdaság átalakítására. A csapadékot ugyanis csak akkor képes tárolni a talaj, ha megvan benne a természetes humuszréteg. Ezt azonban a növényvédő szerek, a műtrágya tönkre teszik. A talaj helyreállításához – és ezáltal vízmegtartó képességének erősítéséhez – a természettel összhangban végzett termelésre van szükség – mutatott rá Rodics Katalin.

Az ország vízmegtartó erejének növelésében az erdőtelepítések is segíthetnek, de csak akkor, ha őshonos fafajokkal és nem természetes gyepekre történik – tette hozzá.