A mandula tipikus növénye a mediterráneumnak és a szubtrópusi övezetnek, világtermelése meghaladja az évi 2 millió tonnás termésmennyiséget. Ennek fele az Amerikai Egyesült Államok terem, ezt követi Spanyolország és Olaszország. A gyümölcsnek magas az energiatartalma, ami az 52% körüli olaj-, 7%-os szénhidrát- és körülbelül 28%-os fehérjetartalomnak köszönhető – írja a novenyvedoszer.hu a megyeriszabolcskerteszete.hu blog cikke alapján.
A mandula termése nagyon gazdag B-vitaminokban, és E-vitaminban. Felhasználása sokféle lehet: főként édes-és cukrászipari alapanyagként használják, de népszerű sós mandulaként, vagy kandírozott gyümölcsként is. Olaja értékes gyógyszernek és kozmetikai alapanyagnak számít.
Veszélyes lehet a moníliás virágfertőzés – fotó: pixabay.com
A mandula leggyakoribb betegségei – hogyan lehet védekezni ellenük?
A mandula ventúriás varasodása (Venturia carpophila)
A mandula ventúriás varasodása olyan gombás betegség, ami a mandula levelét, hajtását és gyümölcsét támadja meg. A leveleken 4-5 mm nagyságú, barna szegélyű és szürke közepű foltok jelennek meg, amelyek idővel kitöredeznek. A hajtásokon is hasonló méretű, kezdetben zöldesbarna, ovális foltokat láthatunk.
A gyümölcsök külső, zöld héján is megjelennek a tünetek – először sötétzöld, majd fokozatosan barnuló 2-3 mm-es foltok formájában, ami eladhatatlanná teszik azt.
A védekezés alapját az adja, hogy a koronaritkítás során mindig távolítsuk el a beteg vesszőket és hajtásokat! A betegség növényvédő szeres kezelése megegyezik az alma ventúriás varasodásának kezelésével.
Csonthéjasok sztigminás betegsége (Stigmina carpophila)
Erre a betegségre csapadékos, hűvös időben lehet leginkább számítani. A hajtásokon, leveleken, gyümölcsön vehetőek észre a sztigminás betegség legszembetűnőbb tünetei: a levélen 2-3 mm-es nagyságú, a levél színétől eltérő (jellemzően lilás, pirosas) foltok formájában jelentkeznek, amelyek később megbarnulnak, és az apró foltok közepe kihullik. A vesszőkön 5-10 mm hosszú, barnás foltok jelennek meg, majd a gyümölcsön is a levéltünethez hasonló piros-lila színű foltok jelennek meg. A folt közepe idővel parásodni kezd, a gyümölcs pedig ezáltal deformálttá válik.
Védekezésképpen fontos növényvédelmi kezelés a nyugalmi időszakban történő rezes lemosó permetezés.
A mandula moníliás betegsége (Monilinia laxa)
A moníliás virágfertőzés tavasszal a virágzás során, a hajtás- és termésfertőzés a rovarkárosítók révén a sebfelületeken keresztül zajlik. A betegség megjelenhet nemcsak a termesztett, de a díszítő értékéért ültetett mandulafán is.
A monilíniás betegség ellen már a virágzástól kezdve fel kell venni a harcot. A kezelések és a felhasználható szerek azonosak a kajszi-és őszibarack esetében használtakkal.
A mandula tipikus növénye a mediterráneumnak és a szubtrópusi övezetnek – fotó: pixabay.com
A mandula legfontosabb kártevői
Mandula magdarázs (Eurytoma amygdali)
A mandula legfontosabb kártevője. A kártételt a rovar lárva stádiumában végzi, mert a táplálkozása során a mag belsejét éli fel. Akkor gyanakodhatunk a jelenlétére, ha a fa környékén sok földre hullott, lyukas mandulát találunk. Mivel a rovar májustól rajzik, ekkortól érdemes nagy számban kihelyezni a rajzásmegfigyelő eszközeinket (színcsapda), amelyek eredményesen mérsékelhetik a magdarázs okozta kártételt.
Fekete mandula levéltetű (Brachycaudus amygdalinus)
Ezek a kártevők április végén-május elején károsítják a lombozatot: a tömeges szívogatásuk és mézharmat ürítésük hatására a mandula hajtásrendszere gyengén fog fejlődni.
A levéltetvek áttelelő tojásai ellen ajánlottak a paraffinolajos, lemosó készítmények, míg a kifejlett egyedek ellen, az első tünetek megjelenésétől kezdve kell védekezni, speciális aficidekkel.
