Az idei PREGA konferencián nagy hangsúlyt kapott a drónok mezőgazdasági felhasználása, ami nem véletlen, hiszen az év második felétől akár élesben el is indulhatnak a növényvédelmi munkára alkalmas permetező drónok. Gyovai Szabolcs, a Planta Drone Kft. tulajdonosa elmondta, hogy hatalmas a kereslet a berendezések iránt, annak ellenére is, hogy vannak még nyitott kérdések a jogszerű használatukkal kapcsolatban. A leendő felhasználókat leginkább érdeklő témákat ebben a cikkünkben foglaljuk össze.

gyovai szabolcs

Gyovai Szabolcs a PREGA konferencia drón szekciójában tartott előadást – Fotó: Agroinform

Mit tud egy permetező drón a hidashoz képest?

"A drónokkal kapcsolatban, amikor megkeresnek minket itt a PREGA standon, általában két típusú kérdéssel találkozunk: vannak az inkább kutató jellegű kérdések, amelyek a monitoring drónok használatára vonatkoznak, és azok, amelyeket a felhasználók inkább a permetező drónokkal kapcsolatban tesznek fel. A gyakorlati alkalmazás, a hatékonyság, a gazdaságosság vannak a kérdések fókuszában" – mondta kérdésünkre Gyovai Szabolcs.

Sokszor szóba kerül, hogy nagyon kicsi az a lémennyiség, amivel a drónok dolgoznak, és a kijuttatásra szánt literszámot igyekszünk összehasonlítani a szántóföldi gépeknél alkalmazott számokkal. Átlagosan, hektáronként 250-300 liter lenne szántóföldön a szükséges lémennyiség egy bizonyos növényvédelmi kezeléshez. Drónnal ugyanez 10-30 literig is levihető, de a deszikkáló anyagot akár 8 literig is lehet csökkenteni.

De hogyan lesz elég a kisebb lémennyiség?

Teszik fel a kérdést. Ekkora mértékű csökkentés lehetőségére természetesen több oldalról érkezik a magyarázat:

  • A növényvédelmi szakirodalom szerint a talajra jutott növényvédő szer mennyisége átlagosan 40 és 60 százalék közé tehető szántóföldi permetezés esetén. Tehát ha az átlagban gondolkodunk, akkor máris csökkenthető lenne a 250 liter 125 literre, ha meg tudjuk oldani, hogy ne kerüljön oda a permetező szer, ahol kárba veszik.
  • Annyira finom porlasztású a drónos kijuttatásra optimalizált permetező szer, hogy kevés vízzel is megfelelően bedolgozható az állományba, jobb fedés érhető el. A finom porlasztás miatt felmerülhet az elsodródás veszélyének növekedése is, de a préselő rotorszél lefelé kényszeríti permetező szert, tehát gondoltak erre a szakemberek a technológia tökéletesítése során. Viszont az időjárási körülményekre fokozattan figyelni kell!
  • A differenciálkijuttatásos foltkezelés is lényeges eleme a hatékonyságnak: drónnal lehetőség van arra, hogy csak ott használjuk a növényvédő szert, ahol kell. "Például repceregulátorozásnál a differenciálkijuttatás nagyon jól tud jönni, amire kevesen szoktak gondolni. A deszikkálásnál is hasznos lehet, mert ahol már leszáradt az állomány, oda nem fújunk semmit, felesleges. Ráadásul NDVI-érték alapján még differenciálni is tudjuk, hogy hová kell többet, hová kevesebbet, attól függően, hogy mi a cél, változó dózist alkalmazunk" – fejtette ki Gyovai Szabolcs.

És lássuk be: a dróntechnológia ilyen szempontból nem újkeletű. A helikopterek is ugyanígy, ezekkel az alacsony, 50 liter körüli lémennyiségekkel dolgoztak, vagy még kevesebbel.

Gyovai Szabolcs

PREGA Konferencia és Kiállítás 2022. május 11-12. – Fotó: Agroinform

Hatóanyag-megtakarítás tekintetében jó eredményekről számolt be a szakember, ugyanis vannak olyan kísérletek, amelyekben ugyanolyan, vagy jobb terméseredményről számoltak be foltszerű vagy változó dózisú kezeléssel 67,8%-os vegyszer- és költségmegtakarítás mellett. A kutatási eredményeket bemutató teljes tanulmány, melyet Szalma Elemér precíziós szakmérnök kollégájával és tulajdonos társával közösen készítettek, a DJI hivatalos oldalán olvasható.

"Volt most néhány év, amikor kísérleti formában többen kipróbálhatták ezeket a technológiákat, és megnézhették, hogyan működik a drónos permetezés. Sokan voltak szkeptikusak: "ugyan nehogy már 8 literrel lehessen deszikkálni". Utána megnézték, majd kénytelenek voltak belátni, hogy ugyanúgy működött, mintha ráküldték volna a hidas permetezőt 250 literrel. Ez kézzel fogható, mert nem egy tanulmányról beszélünk, nem egy marketinganyagról, hanem ott van a kész valóság, a saját szemének már hinni fog a gazda" – összegzett Szabolcs.


Méhkímélő megoldás lehet

A drón radarral tájékozódik, így éjjel is dolgozhat, ami a méhkímélő technológiák alkalmazása kapcsán szintén lényeges. Új szériáknál már lesz optikai érzékelő is, de alapvetően teljesen mindegy, hogy "lát vagy nem lát", mert tájékozódni tud, és akkor dolgozhatunk vele, amikor minden szempontból a legmegfelelőbb, beleértve ebbe az időjárás alakulását is.

Van, ami továbbra sem hatékonysági kérdés, hanem felelősség

A drónos növényvédelem is olyan, mint bármi más technológia a mezőgazdaságban:

észszerűen, logikusan és előre gondolkodva kell döntést hozni.

Mi, emberek hozzuk a döntést, nem a gép. Ebből a szempontból pontosan ugyanolyan eszköz, mint bármelyik, számolni kell a felelősséggel, mert maga a drón nem ad választ minden kérdésre. Azt, hogy alkalmas-e az időjárás a permetezéshez, továbbra is a mi feladatunk eldönteni, azzal a plusz tudással, amilyen kockázatot például a drónos permetezés jelent a hagyományos módszerhez képest. Nem véletlenül van az előírt képzéseknek például agrometeorológiára kiterjedő része is.  A kezdő drónosoknak ezért szokta mondani, hogy ne a gyomirtás legyen a legelső művelet, mert talán az a legkockázatosabb más növénykultúrákra nézve.

Jogszabályi háttér – rövid összefoglaló, közérthetően

Ahhoz, hogy valaki permetező drónt tudjon használni, kell hogy legyen

  • érettségije,
  • egy, a Nébih által akkreditált képzési intézettől egy drónpilóta-jogosítványa,
  • műveleti engedélye,
  • drónregisztrációja,
  • biztosítása,
  • zöld könyve,
  • és kell, hogy legyen a növényvédő szernek az engedélyokiratában arra vonatkozó megjegyzés, hogy drónos kijuttatásra alkalmas vagy nem.