Mert a pályázatírás nem annyiból áll csupán, hogy valaki megírja, beadja és megnyeri, majd dől a pénz. Ennél sokkal komolyabb erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a pályázati úton elnyerhető forrásokat a cégünk növekedéséhez, a nagyobb profit eléréséhez, a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez fel tudjuk használni. Az Agroinform által szervezett KAP webináriumon Miklovicz László Péterrel, a Gordius Solution Tender Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
Miklovicz László Péter: a fejlesztési ötlethez keressünk pályázatot, ne pedig fordítva! – Fotó: Agroinform
Egy pályázat életútja
Rengeteg buktatója van egy pályázatnak, de az a jó hír, hogy a problémák 99 százaléka megelőzhető. Ehhez megfelelő előkészületekre van szükség és egy tapasztalt szakemberre, aki már találkozott a gyakran ismétlődő problémák jelentős részével. Nézzük, milyen szakaszai vannak egy pályázat életútjának!
Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?
A nulladik lépés előtti lépés a sikeres pályázat életútjában:
fejlesztési ötletre keressünk pályázatot és ne pályázati lehetőségre keressünk ötletet!
Fontos, hogy előbb definiáljuk, pontosan miben szeretnénk fejlődni. Lehetőségeink figyelembevételével gondoljuk végig, hogy mivel lehetne növelni tevékenységünk színvonalát, adottságaink jövedelemtermelő képességét. Ezt követően megkeressük azt a pályázati lehetőséget, amely a legközelebb áll a céljainkhoz.
0. szakasz: előkészítés
A pályázat előkészítése a több évig tartó projektéletút legfontosabb pillére, mert erre épül rá az egész projekt. Ebben a szakaszban lehet megteremteni a feltételeit egy jó pályázatnak. Sokan azt gondolják, hogy a nyertes pályázat egyenlő a jó pályázattal, pedig ez nem igaz feltétlenül. Rengeteg olyan hiba kijöhet a megvalósítás vagy fenntartási időszak alatt, ami konkrét pénzügyi veszteséget okozhat. Az előkészítésre ezért muszáj időt hagyni, "nem jó, amikor már megkezdődött a pályázati beadási időszak, és akkor keresnek meg minket az ötlettel, ilyenkor inkább a következő beadási szakasz megcélzását szoktuk javasolni" – részletezte Péter.
Alapos előkészítés nélkül nehéz jó pályázatot beadni – Fotó: Shutterstock
Teendők: tervezőt kell találni, kivitelezőket, beszállítókat, ami mindenképpen fontos, ha fejlesztésben gondolkodunk. Szoros együttműködésre, a pályázó, a pályázatíró és a kivitelezők közös munkájára van szükség. A pályázat sikeressége nagyrészt a pályázatírón múlik, de a kudarcban bárkinek lehet sajnos jelentős szerepe.
1. szakasz: pályázatírás
Ebben a szakaszban már remélhetőleg előállt egy felkészült csapat. Viszont fontos, hogy a pályázónak a maximális együttműködésre kell törekednie, nélküle nem tudja sikerre vinni a pályázati szakember sem az ötletet. Aki pedig maga áll neki a pályázatírásnak, fontos, hogy részletesen ismerje meg a pályázati felhívást, figyeljen a határidőkre, a formai követelményekre.
2. szakasz: a bírálati szakasz
A beadás utáni időszakban általában jön egy-két hiánypótlás, tisztázó kérdés, amit a legtöbbször rövid határidővel kell megválaszolni. Értékes napokat lehet veszíteni azzal, ha valaki már hamarabb megnyitja például a hiánypótló levelet, mint ahogyan dolgozni tud vele, mert onnantól élesben ketyeg az óra. Ideális esetben ez a szakasz a támogatói döntéssel zárul.
3. szakasz: projektmegvalósítás
A támogatói döntés kézhezvételekor szívesen hátradőlnek a pályázók, pedig ez csupán egy újabb startvonal. Másfél-két évig tart általában egy pályázat megvalósítása, el kell számolni az egész támogatással, a legtöbbször szükség van néhány módosítási kérelem (átlagban 2-3 darab) beadására, ami szerves része a pályázati folyamatnak. Az utolsó szakmai beszámoló és kifizetési kérelem benyújtásával és elbírálásával végződik ez a szakasz.
Érdemes mezőgazdasági pályázatokra szakosodott pályázatírót keresni – Fotó: Shutterstock
4. szakasz: fenntartási időszak
A vidékfejlesztési pályázatok esetében ez jellemzően öt év, különböző adatszolgáltatási kötelezettségeknek kell megfelelni ebben az időszakban. Sokszor felmerülő probléma, hogy a pályázók nem tartják számon, mit is vállaltak pontosan. Ezért nagyon fontos, hogy az éves üzleti tervezésbe mindenképpen vegyék be azt a feladatot, hogy megnézik, milyen kötelezettségek vannak még a fenntartási időszakban lévő pályázatok kapcsán.
Mitől lesz sikeres a pályázat?
Aki ezt a kérdést felteszi, az egyből szembesül azzal a ténnyel, hogy ez valóban egy háromszereplős mutatvány: a pályázó, a pályázatíró és a kivitelező együttműködése, amit a pályázati szakember fog össze.
A sikernek az az oldala, ami a pályázón múlik: reális fejlesztési ötlet legyen, időben elindított előkészítéssel. A másik pedig a pályázati oldal: hogyan lesz meg a támogatói döntés, hogyan lesz meg a szükséges pontszám? Az egyszerűsített pályázatoknál az a jellemző, hogy egy minimumszintet kell elérni, aki azt hozni tudja, nyerni fog. A másik típusú konstrukcióknál (pl. beruházási pályázatok) viszont hasonló a rendszer például egy egyetemi felvételi rendszerhez. Ha már minden pályázatot elbíráltak, akkor alakul ki az a ponthatár ami felett támogatói döntést kaphat a pályázó. A pályázatírók sem tudnak természetesen jósolni, de ismerve a rendszert, a piacot, egy előminősítési rendszerben már meg tudják előre mondani, hogy mekkora eséllyel indulhat a pályázó a támogatásért, érdemes élni az ilyen lehetőségekkel.
Ki pályázhat?
Az egyik lényeges feltétel a vidékfejlesztési pályázatoknál eddig az volt, hogy olyan mezőgazdasági őstermelő pályázhatott, akiknél a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel elérte az 50%-ot. Ez az új pályázatoknál már alacsonyabb, 40% lesz. Fontos a reális projektérték kiválasztása is. Az előző éves árbevétel duplájánál-háromszorosánál többre nem érdemes pályázni.
Hogyan érdemes pályázatírót választani?
A megfelelő referenciák megléte mellett fontos szempont, hogy lehetőleg vidékfejlesztési, mezőgazdasági pályázatokra szakosodott szakembert válasszunk. A pályázati világban is vannak speciális tudást és gyakorlatot igénylő területek, a mezőgazdaság pontosan ilyen.
Bővebb információ a mezőgazdasági pályázatokról itt.
|
