Tarpataki Tamás előadásában emlékeztetett, a dohánnyal foglalkozó gazdák számára kedvező uniós szerkezetátalakítási támogatás 2014-es kivezetésével új ágazati dotációkat vezetett be a kormány. Az átmeneti nemzeti támogatás és a de minimis, azaz a csekély összegű mezőgazdasági támogatás segítségével a termeléssel érintett hátrányos helyzetű északkelet-magyarországi régióban sikerült megőrizni a mezőgazdasági foglalkoztatottság szintjét.

Ebben a rendszerben a 2020-as év lesz az utolsó, 2021-től pedig új uniós költségvetési periódus indul, amely hatással lesz az európai dohányvertikumra is – mondta a helyettes államtitkár. Szavai szerint az Európai Bizottság tervezetében – ahogyan az elmúlt hét évben – a következő ciklusra sem tervezett be semmilyen közvetlen, termeléshez kötött támogatást a dohányágazat számára, nincs mód a piaci támogatás igénybevételére, illetve nem tett javaslatot az átmeneti nemzeti támogatások folytatására sem.

Megjegyezte, Magyarország fontosnak tartja az átmeneti nemzeti támogatások fenntartását annak érdekében, hogy 2020 után is megfelelő és stabil gazdasági környezetben dolgozhassanak a munkaigényes, nagy hozzáadott értéket termelni képes mezőgazdasági ágazatok.

A helyettes államtitkár elmondta, még nem született megállapodás az Európai Unió következő költségvetéséről, így a közös agrárpolitika (KAP) szabályairól sincs még megegyezés. A költségvetés elfogadását hátráltató problémák, például a brexit rendezése esetén lendületet fognak kapni a többéves pénzügyi keretről és a KAP-ról szóló tárgyalások, amelyek 2020 végére zárulhatnak le. A késés miatt átmeneti szabályozás bevezetésére tesz javaslatot a Bizottság, ezért valószínűleg a KAP új rendszere még 2021 elején sem indulhat el.

pénz

Nincs még megegyezés a közös agrárpolitika (KAP) szabályairól – fotó: Pixabay

Az eseményen a Madosz elmúlt húsz évét felidézve Bényei Illés, a termelőket, a fermentálókat és a dohánykutatókat tömörítő érdekképviseleti szövetség elnöke elmondta, a szervezet megalakítása történelmi jelentőségű a hazai dohánytermesztés fejlesztésének szempontjából. A Madosz munkája nélkül már rég nem lenne Magyarországon dohánytermelés, ennek szervezettsége pedig az Európai Unió agrárgazdaságán belül is egyedülálló és kiszámítható – utalt az elnök a termelők és felvásárlók közötti termékértékesítési rendszer kialakítására és hatékony alkalmazására.

Megjegyezte, az utóbbi években a létszámukban és produktumokban egyaránt megfogyatkozott termelők a következő években sem maradhatnak érdekképviselet nélkül, így folytatni kell a húsz évvel ezelőtt elkezdett munkát.

Magyarországon jelenleg 3500 hektáron 5500-5800 tonna dohányt termelnek évente, az ágazat a teljes hazai mezőgazdasági kibocsátás 0,1 százalékát adja. Az Európai Unióban mintegy 100 ezer hektáron több mint 200 ezer tonna szárított nyersdohányt állít elő az ezzel foglalkozó körülbelül 60 ezer termelő; Magyarország csaknem 3 százalékát adja az uniós termelésnek.